Az utókor művészei mind mást és mást láttak az ezerarcú Alexandroszban
2023. október 1. 16:08 Múlt-kor
Rajongó uralkodók
A reneszánsz és a barokk időszakában Nagy Sándor népszerűsége töretlen maradt. Számos fejedelmi és hercegi udvarban jelentek meg az ókori hős cselekedeteit ábrázoló alkotások, és kultusza ápolásához még egyházi segítséget is kapott.
Rodrigo Borgia 1492-ben – pápától szokatlan módon – egy szóbeszéd szerint a pogány hős iránt érzett tiszteletből foglalta el VI. Sándor néven Szent Péter utódjának trónját.
A 17. század közepén uralkodó Krisztina svéd királynő tinédzserként kedvelte meg Nagy Sándort. Bár a tanítói aggódtak a kisasszony választása miatt, és kezébe adtak egy I. Erzsébetről szóló életrajzot, Krisztinának a makedón király maradt a kedvenc történelmi személyisége.
Giovanni Paolo Panini: Nagy Sándor Akhilleusz sírjánál (1718–19)
Még esszét is írt a hódítóról, és részben az iránta, részben VII. Sándor pápa iránt érzett tiszteletből felvette az Alexandra nevet. Krisztina udvari festői a királynő kegyében járva női vonásokkal ábrázolták az ókori hőst.
XIV. Lajos francia király saját történetét látta Nagy Sándoréban, és Charles le Brun a Napkirály rajongását kihasználva egy egész képsorozatot szentelt a makedón uralkodó életének.
A festő munkái annyira elnyerték tetszését, hogy nemesi címet adományozott neki, a képeiről pedig nyomatokat küldött az európai királyi udvarok számára. Le Brun az uralkodó kedvenc festője lett, és hatalmas fizetésért készítette el a Nagy Sándor életét bemutató festménysorozatát.
Nagy Katalin cárnő a hódítót tisztelte a makedónban, mivel maga is hasonló babérokra tört. Nem véletlen, hogy egyik unokája a Sándor (a későbbi I. Sándor cár) nevet kapta. Az utódok tanulhattak a nagy ókori előkép példájából, a cárnő udvara ugyanis tele volt a Nagy Sándor alakját megidéző alkotásokkal.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
