Legendás apák és fiúk

Az unalom elől menekülve nyitotta első galériáját Peggy Guggenheim

2018. augusztus 27. 14:52 MTI

Százhúsz éve, 1898. augusztus 26-án született Marguerite „Peggy” Guggenheim, a múlt század egyik legjelentősebb műgyűjtője, műpártolója, kora egyik izgalmas asszonya.

Peggy Guggenheim

A bányaiparban érdekelt, dúsgazdag Guggenheim família sarjának gyermekkora magányosan és unalomban, bár korántsem eseménytelenül telt. A család kényelméről inasok és szobalányok serege gondoskodott, szalonjaikban a francia Napkirály, XIV. Lajos eredeti bútorai álltak. Az apa, aki 1912-ben a Titanic-szerencsétlenség áldozata lett, minden nyáron Európába vitte családját, de lányait sokáig nem engedte iskolába, soros nevelőnőjük pedig a férfi szükségleteiről is gondoskodott. Peggy egy avantgárd könyvesboltban vállalt munkát, itt „fertőződött meg” a modern művészetek szeretetével.

Az első világháború után Párizsban telepedett le, s magával ragadta a bohém élet, megismerkedett a kor nagyságaival. 1922-ben az általa a „bohémia királyának” nevezett dadaista képzőművész, Laurence Vail felesége lett, a viharos házasság hét év és két gyermek után, a kölcsönös hűtlenségek miatt bomlott fel. A magas, hosszú lábú, intelligens és finom lelkű Peggy a futó kapcsolatokban nem talált vigaszt, holott saját állítása szerint ezer férfival volt viszonya, úgy érezte, hogy élete véget ért.

Az unalom elől menekülve 1938-ban Londonban galériát nyitott, jóllehet az autodidakta asszonynak a modern művészetről kevés fogalma volt, állítása szerint akkor még az absztraktot és a szürrealizmust sem tudta megkülönböztetni. A galéria veszteségesnek bizonyult, de tulajdonosa a nála kiállító művészektől – Cocteau, Kandinszkij, Tanguy – mindig vásárolt egy-egy képet, megvetve kollekciója alapját. A második világháború kitörése Párizsban érte, ahol múzeum alapítására készült, de az események meghiúsították tervét. A célra félretett pénzből a háború miatt nyomott áron kezdett képeket vásárolni, állítólag mindennap legalább egyet. Kollekcióját – egyebek között Klee, Picasso, Chagall, Miró, Modigliani alkotásait – a Louvre-ban akarta biztonságba helyezni, de a múzeum vezetői elutasították, mondván, gyűjteménye nem képvisel minőséget.

Az elutasításon felbőszülve bőröndökben és ládákban háztartási tárgyként küldte Amerikába kincseit, s nemsokára ő maga is hazahajózott Max Ernst író, képzőművész társaságában, akihez férjhez is ment. 1942-ben nyitotta meg második galériáját, a New York-i Art of This Centuryt („jelen évszázad művészete”), ahol elsőként állította ki az általa támogatott modern művészek alkotásait, s elsőként rendezett olyan tárlatot, amelyen kizárólag amerikai művésznők alkotásai szerepeltek. Számtalan amerikai művész indult innen a hírnév felé, köztük a legnevesebb Jackson Pollock volt. Vele kapcsolatban követte el legnagyobb tévedését: még a művész életében, viszonylag olcsón eladta képeit, amelyek később horribilis áron keltek el.

Guggenheim 1948-ban bezárta galériáját, és Velencébe költözött. A Biennálén 1950-ben elsőként mutatott be kortárs műveket, a következő évben megvette az impozáns, bár befejezetlen Palazzo Venier dei Leonit a Canale Grande partján, és 1979. december 23-án bekövetkezett haláláig itt élt. Élete hátralevő részében még a városból sem utazott el, de magángondoláján, extravagáns napszemüvegében naponta végighajózott a csatornákon.

Gyűjteményét idővel megnyitotta a nyilvánosság előtt, végrendeletében pedig az épülettel együtt a Solomon bácsikája által 1937-ben alapított New York-i Guggenheim Alapítványra hagyta. A teljesen helyreállított, kibővített palota ma is őrzi Peggy Guggenheim, a modern művészetek és művészek védangyalának nevét és gyűjteményét. Velence egyik leglátogatottabb turistaattrakciója a huszadik századi modern képzőművészet egyik legjobb európai magángyűjteménye.

A Guggenheim Alapítvány kezelésébe tartozik az 1939-ben megnyílt New York-i Solomon R. Guggenheim múzeum is, amely 1959-ben költözött a Frank Lloyd Wright által tervezett különleges épületbe, a híres spirálhomlokzatot Vaszilij Kandinszkij ihlette. (A múzeumban, amely 1955-ben a világon elsőként rendezett tárlatot Alberto Giacometti alkotásaiból, jelenleg Giacometti-kiállítás látható.) 1997-ben nyílt meg a bilbaói Guggenheim Múzeum, a világ egyik leglátványosabb modern épülete, a Frank Gehry által tervezett, egymásra tornyosuló lekerekített formákat titánlapok fénylő burája borítja.

Több mint egy évtizede jelentették be, hogy Abu Dzabiban is létrehoznak egy Guggenheim Múzeumot, melynek épületét a bilbaói múzeumot megálmodó Frank Gehry tervezi, az elképzelés azonban mindeddig nem valósult meg. Bár Peggy Guggenheim egész életében a művészetet és a művészeket támogatta, magával szemben korántsem volt bőkezű, sőt zsugorinak nevezték, még az éttermi számlákat is tételesen ellenőrizte, nehogy becsapják. 1960-ban megírta önéletrajzát, élete több művészt is megihletett: született róla színdarab, rádiójáték és dokumentumfilm, sőt excentrikus stílusa ékszertervezőket is megihletett.
 

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Peggy Guggenheim Velencében

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!