Lehet, hogy mégsem da Vinci festette a Salvator Mundit

A Salvator Mundit múlt év novemberében 450 millió dollárért (120 milliárd forint) vásárolta meg a Christie's New York-i árverésén az abu-dzabi kulturális minisztérium. A kristálygömböt tartó, kék köpenyben lévő Jézust ábrázoló reneszánsz festményt sokáig nem a nagy mesternek, hanem valamely tanítványának vagy más kortársának tulajdonították.

A diófára készült olajfestmény első ismert tulajdonosa I. Károly angol király volt, 1763-ban már Buckingham hercegének a fia bocsátotta árverésre, utána azonban eltűnt, és csak a 19. század végén került elő újra, többször átfestve, csaknem felismerhetetlenül. 1900-ban, amikor Sir Charles Robinson angol gyűjtő megvásárolta, Luini festményeként tartották nyilván.

A remekművet 2005-ben ismét eladták, de még mindig az eredeti által megihletett korabeli másolatként. A 2005-ös vásárló restauráltatta a festményt, amelynek eredetiségét hat évig tartó kutatás után megállapította egy nemzetközi szakértői csoport. A londoni National Gallery 2011-2012-ben mutatta be az újrafelfedezett, 65-ször 45 centiméteres festményt egy amerikai gyűjtő tulajdonaként. Legutóbbi birtokosa Dmitrij Ribolovljev orosz milliárdos, az AS Monaco futballcsapatának tulajdonosa volt, aki négy éve Yves Bouvier svájci műkereskedőtől vásárolta a művet 127,5 millió dolláros összegért.

„Ez Luini festménye. Ha megnézzük Leonardo tanítványainak munkáit, láthatjuk, hogy Luini fest oly módon, ahogyan a Salvator Mundin látható” - hangoztatta Landrus, aki úgy véli, hogy a festmény csupán 5-20 százalékban lehet Leonardóé, az „elsődleges festő Luini volt”.

Landrus mellett mások is kétségeiknek adtak hangot, Frank Zöllner, a Lipcsei Egyetem művészettörténésze szerint a festmény „Leonardo műhelyének vagy egy későbbi követőnek magas színvonalú munkája”. Charles Hope olasz reneszánsz szakértő szerint a Leonardónak tulajdonított festmények „igen különbözőek” ettől a Krisztus-portrétól.

A párizsi Louvre munkatársainak egy része is kétségeit hangoztatta. Vincent Delieuvin, a múzeum 16. századi olasz művészetének specialistája és Leonardo párizsi kiállításának kurátora nem volt hajlandó kommentálni a véleményeket a The Guardian brit napilap megkeresésére.

„Bizonyítani tudom, hogy a kép nagy részét Luini festette. Elegendő bizonyítékként szolgál festményeinek összevetése a Salvator Mundival” - idézte a brit napilap Landrust, akinek újabb munkája Leonardo da Vinciről szeptemberben fog megjelenni.

A brit történész, aki Luinit Giovanni Antonio Boltraffio mellett a Leonardo-műhely legtehetségesebb asszisztensének tartja, összevetette Luininek a londoni National Galleryben lévő, Krisztus a doktorok között című festményét a Salvator Mundival és a stílus, az ecsetvezetés, a színhasználat hasonlóságait kiemelve hangoztatta: „a legpontosabb, ha Luininek és nem Leonardónak tulajdonítják a művet.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai