Az Ördöglovas lánya vívta a világtörténelem első „emancipált párbaját”

A párbaj egyik résztvevője a tekintélyes magyar grófi családból származó Sándor Paulina volt. A család utolsó férfitagja, az Ördöglovas Sándor Móric egyetlen lányaként 1836-ban született Paulina a nagy osztrák államférfi, Metternich herceg fiához ment feleségül, így a 19. század végi bécsi körökben – és külföldön – leginkább Pauline von Metternich néven volt ismert. Ellenfele az orosz nemesi családból származó Anastasia Kielmansegg volt, akinek férje, a későbbi osztrák miniszterelnök, Erich von Kielmansegg ekkor Alsó-Ausztria kormányzója volt.

A párbaj kiváltóoka egy „szakmai nézeteltérés” volt. Mindkét nemesasszony tagja volt ugyanis az 1892 októberében megrendezésre kerülő Bécsi Zenei és Színművészeti Kiállítás szervezőgárdájának és a világért sem tudtak megegyezni a virágcsokrok elrendezését illetően. A nézeteltérés így véres vitává fajult, amelyet csak egy úton lehetett megoldani.

Bár egy nők által vívott párbaj ekkor már nem állt példa nélkül (egyre inkább terjedt a nézet, hogy egy férfi bajnok alkalmazása a „női alávetettség” szimbóluma), Paulina és Anastasia azonban minden korábbinál továbbmentek. Elhatározták, hogy egy teljesen emancipált párbajt fognak vívni, vagyis nem csak a két szembenálló fél, hanem a párbaj valamennyi résztvevője nő lesz. Ennek megfelelően Paulina egy Schwarzenberg hercegnét, míg Anastasia egy Kinsky grófnét választott maga mellé párbajsegédnek, míg az orvos szerepét Lubinska báróné látta el.

Lubinska báróné ötlete volt az is, hogy a párbaj során „félmeztelenül” vívjanak meg egymással a felek, elkerülve hogy a sebek elfertőződjenek a beléjük kerülő szövetektől. Bár a párbajról készült fantáziarajzok előszeretettel ábrázoltak fedetlen keblű asszonyokat, a két nő valójában csak a felső, mozgásukat akadályozó blúztól szabadult meg.

A küzdelmet párbajtőrrel vívták és francia szabályok szerint első vérig tartott. Az eredmény mégsem volt egyértelmű, ugyanis előbb Anastasia sebezte meg Paulinát az orrán, míg utóbbi ellenfele kezén ejtett vágást. Így a korabeli beszámolók megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy az első találatot bevivő grófné volt a győztes, vagy a „magasabb rendű” sebet ejtő hercegné diadalmaskodott.

Bárhogy is volt, mindkét nemesasszony mindenféle jelentősebb sérülés nélkül került ki a viadalból, párbajuk pedig egy apró, de szimbolikus győzelem volt a női egyenjogúságért folytatott harcban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait