Az összes túsz életét vesztette a német hatóságok katasztrofális mentőakciójában

Tárgyalások és ultimátumok délután

15:25-kor az ultimátumot 17:00-ra halasztották. A terroristák eközben többször is átöltöztek és megjelentek az erkélyen, számukat ekkor még ötre becsülték.

Amikor az ultimátum határideje lejárt, a válságstáb újra tárgyalt a terroristák németül beszélő vezetőjével, aki „Issa”-nak nevezte magát, arcát maszk alá rejtette és fehér kalapot viselt. Az Arab Liga egyik tagjának és az egyiptomi küldöttség vezetőjének segítségével sikerült az ultimátumot további öt órával meghosszabbítani.

Az apartman, ahol az izraeli sportolók tartózkodtak a túszejtés során (forrás: wikipédia / ProhibitOnions / CC BY-SA 3.0)

Közben a terroristák a rádióból és a televízióból értesültek a közelgő rendőrségi bevetéséről, ezért a kiszabadítási műveletet fel kellett függeszteni. Ezt követően a terroristák azt követelték, hogy a túszokat este 9 óráig kísérjék fel egy Kairóba tartó repülőgépre, és azonnal vonják vissza az épületet körülvevő mesterlövészeket. A német tárgyalófelek látszólag beleegyezésüket adták a kérésre.

Este 22:06-kor a merénylők a megkötözött túszokkal együtt felszálltak egy buszra, amely a 31-es épület mélygarázsában várakozott. A jármű ezután áthajtott az alagsoron, és nem sokkal a kiszállás után megállt a szövetségi határőrség két helikoptere mellett.

A terroristák a helikopterekbe ültették túszaikat, és 22:18-kor elrepültek a közeli Fürstenfeldbruck légibázisra. Ott várakozott egy Boeing 727-es repülőgép, amelynek hajtóművei működtek, de a tankjai majdnem üresek voltak, hiszen a bajor rendőrség azt tervezte, hogy a repülőtéren megtámadják a terroristákat.

22:29-kor landoltak a helikopterek a légibázison. Mivel egészen eddig azt feltételezték, hogy csak öt túszejtővel van dolguk, csak öt mesterlövésznek kijelölt rendőr várta a parancsot a repülőtér épületének tetején és a kifutópályán. A mesterlövészek azonban csak hagyományos járőrök voltak, és korábban nem részesültek precíziós lövészkiképzésben, ráadásul csak ideiglenesen voltak felszerelve Heckler & Koch G3-as rohampuskákkal.

Az olimpiai zászló az Olimpiai Központ előtt félárbocra eresztve lobog (forrás: wikipédia / Magnussen, Friedrich (1914-1987) - Stadtarchiv Kiel / CC BY-SA 3.0 de)

A repülőgépen tartózkodott egy önkéntes rendőrségi osztag is, amely személyzetnek álcázta magát. Azonban ez az osztag is csak normál járőrökből állt, akik nem voltak felfegyverkezve szolgálati pisztolyukkal. Mivel ők gyorsan belátták, hogy nem képesek legyőzni az erősen felfegyverzett túszejtőket, saját hatáskörben befejezték a küldetést, és röviddel a helikopterek leszállása előtt elhagyták a repülőgépet.

A számtalan hiányosság és a rossz szervezés mellett máig érthetetlen az akciót vezetők azon döntése is, hogy a művelet során nem számoltak a speciális páncélozott járművek biztosításával.

Ezeket csak erősítésként rendelték ide az ezt követő kétórás tűzharc során. A nagy forgalom és a sok kíváncsi bámészkodó miatt azonban csak egy órás késéssel érkeztek meg, amikor a harcoknak már majdnem vége szakadt.

1. A túszejtés lefolyása és rekonstruálása
2. Tárgyalások és ultimátumok délután
3. Kétórás tűzharc, majd a döbbent csend

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése