Az ország dívája, Bajor Gizi

Bajor Gizi Mária szerepében a Mohács c. drámában.

Sztárok a mozgóban

A két világháború között a technikai fejlődésnek köszönhetően a magyar kulturális életet is ellepték a mozik. A „mozgók” – ahogy a korszakban nevezték – új lehetőségeket kínáltak a színészek és színésznők számára is, akik a színpad deszkái mellett a filmvásznakon is megjelentek. Az először néma, majd az 1930-as évektől hangos filmek szereplő igazi sztárok lettek. Játékuk és megjelenésük kultikus magasságba emelte őket. Ahogy a mai magyar színházi világra is jellemző, a művészek nemcsak színpadon vagy a képernyőn bizonyítanak, hanem egyszerre lehetnek otthon mindkét környezetben.

Az 1930-as években vált filmsztárrá Jávor Pál, Páger Antal, Kabos Gyula vagy Latabár Kálmán, az évtized második felére pedig olyan színésznők is egyre népszerűbbek lettek, mint Tolnay Klári vagy Dayka Margit. Ikonikus filmek, felejthetetlen alakítások tették emlékezetessé a korszakot – de nem változott meg minden, nemcsak a filmvászon teremtett sztárművészeket.

A színésznő mint Júlia (William Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hevesi Sándor rendezésében a Nemzeti Színházban, 1918.)

Az ország dívája

Az ország legnépszerűbb színésznői között volt Bajor Gizi is, aki a kamerák helyett inkább a színpadon teljesedett ki. Az 1893-ban született színésznő az Angolkisasszonyok védőszárnyai alatt nevelkedett, de lázadó és öntörvényű személyisége hamar leterelte a szülei által kijelölt útról. Tudtuk nélkül jelentkezett a színitanodába, ahol azonnal felismerték elsöprő erejű őstehetségét. 1914-ben már a Nemzeti Színház szerződtette, az intézmény az egész életét végig kísérte. Szerepei között volt Shakespeare Júliája, és ő játszotta Máriát a Mohács c. drámában is. De nemcsak tragikaként, hanem vígjátékokban is emlékezetes alakításokkal kápráztatta el a közönséget. Hevesi Sándor, aki 1923 és 1932 között volt a Nemzeti Színház igazgatója, akkor is támogatta karrierjét, amikor a fiatal színésznőt a Víg- és a Magyar Színház is szerződtetni akarta. 1924-ben egy évre hagyta el csupán a Nemzeti Színházat, visszatérése után pár évvel a színház örökös tagjává választották.

Életének kulcsszerepét a vészkorszakban játszotta, amikor zsidó származású családtagjai és rokona kerültek életveszélybe. Saját életét sem féltette, hogy szeretteit megmentse – a veszélyes helyzetekből pedig nem is volt hiány.

Bajor Gizi nevét viselő park, háttérben a Nemzeti Színház épülete. (Kép forrása: Wikipédia / Phyrexian / CC BY-SA 4.0)

Végzetes reggel

Bajor Gizi utolsó reggelét Gobbi Hilda visszaemlékezései mutatják be. A két színésznő évekig közeli barátságot ápolt. Bajor Gizi harmadik férje, Germán Tibor – akit zsidó származása miatt bújtatnia kellett, a Nemzeti Színházban pedig sürgették válásukat – az átélt traumák és mentális betegsége miatt úgy képzelte, imádott feleségét halálos kór pusztítja. Orvos volt, ő kezelte Bajor Gizi középfülgyulladását, 1951. február 12-én pedig C-vitamin helyett végzetes mennyiségű morfiumot adott neki. Szerelmük a színésznő fülproblémái miatt bontakozott ki, ezzel kereste fel a fül-orr-gégész rendelőjét. Két sikertelen házasság után Bajor Gizi 1933-ban ment férjhez utoljára. Halálosan szerelmes volt a férjébe, akiért mindent kész volt feláldozni.

A tragikus reggelen életét vesztő színésznőt férje nem sokkal később követte. Villájukban egy évvel később nyitott meg a ma is látogatható Bajor Gizi Színészmúzeum, de a legendás művész nevét a Nemzeti Színház parkja és egy játszóterme is viseli.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Szardínia rejtélyes civilizációja: A nurági kultúra öröksége
• Miért helyeztek szögeket ellenségeik koponyáiba Spanyolország lakói a vaskorszakban?
• Hazatért Észak-Amerikából a Sarlós Isten szobra
• Levágott koponyák, a hatalom sötét rituáléi
• Elfeledett nők pótolhatatlan hatása a zenetörténetre
• Az emberek legalább 150.000 évvel ezelőtt már éltek az Afrikában esőerdőkben