Az olimpiára utazó sportolók támogatására honosították meg a totót Magyarországon

A totó (miként a labdarúgás és a fogadás is) Angliából indult hódító útjára, a mindig mindenre fogadó angolok már a húszas évek elejétől tippelhettek az összecsapások végeredményére. Magyarország Európában hetedikként csatlakozott a „totócsapathoz”, a szerencsejáték meghonosításának célja az 1948-as londoni olimpiára utazó magyar csapat anyagi támogatása volt.

A sportfogadás szerteágazó angol rendszeréből azért a totót választották, mert azt tartották a leginkább közérthetőnek. Az új játék meghonosítására reklámkampány indult "A totó a magyar sport új alapja" szlogennel, az országszerte kiragasztott plakáton az olimpiai öt karika alatt egy diszkoszvető figura állt az egyforintos érmén.

Az előkészületek néhány hét alatt lezajlottak, megszülettek a korábbi szerencsejátékoktól nagyban eltérő szabályok. Az első totószelvények ára 3 forint 30 fillér volt, az első fogadási eseményt az október 19-i bajnoki fordulóra tűzték ki. A szurkolóknak bőven volt idejük megfontolni döntéseiket - a drukkerek lelkét gyötrő örök kérdés, hogy 1-es, 2-es, netán X -, mert már október 7-én közölték, hogy mely rangadókra lehet fogadni. (Akik nem tudnák: az 1-es a hazai csapat, a 2-es a vendég együttes győzelmét jelenti, az X pedig a döntetlent.)

Budapest mellett Debrecen, Miskolc, Szolnok, Szeged, Győr, Pécs és Szombathely focirajongói dörzsölhették tenyerüket egy esetleges nagy nyeremény reményében, a fogadóknak 12 főmérkőzést és négy pótmérkőzést kellett megtippelniük. A szelvények egyhasábosok voltak, nyereményt a 12-es, a 11-es és a 10-es találatokra fizettek. (Amennyiben nem volt 12 találat, a 9-esek is örülhettek némi új magyar forintnak.) Az első fogadási héten a 10-es találat volt a legmagasabb, a csapatok megtréfálták a lelátókon vagy a rádiók előtt helyet foglaló izgatott „szakértőket”.

A totó hatalmas sikernek bizonyult, bár a szabályokat folyamatosan alakítgatták. 1949 óta lehet kollektív szelvénnyel játszani, a következő évben jelentek meg az első totókirendeltségek, és négyhasábossá váltak a szelvények. Akadtak nagy nyeremények is, az első telitalálatos szelvény birtokosa, egy kispesti munkás 101 ezer forinttal (az akkori átlagkereset százszorosával) lett gazdagabb. A 12-es játékforma legnagyobb (és legfurább sorsú) nyereményét, 644 ezer forintot 1956 októberében egy targoncavezetőnek fizették ki. A férfi éppen a forradalom kitörésének napján, október 23-án vehette át pénzét, amivel a felbolydult városban nem tudott mit kezdeni. Számos változatú legenda meséli el történetét: bankba nem tudta tenni, elásni nem merte, amikor sógora segítségével aranyat és valutát akart belőle venni, a segédkező rokont lelőtték. A pesti flaszter mítoszai szerint végül kinyittatta a sarki kocsmát és átmulatta a forradalmat. A forradalom után az ismeretlenség homályában örökre eltűnő férfi történetét Telitalálat (2003) címmel meg is filmesítették.

1956 után nyolc héten át szünetelt a játék. A ma is érvényben lévő 13 plusz egy formulát 1964. március 15-én vezették be, 1993-ban a góltotó is elindult hódító útjára. A kézi szelvényeket 1996-ban nyugdíjazták, azóta csak gépi fogadások köthetők. 2011-ben bevezették a hétközi totót is, amelyen a hétköznap játszódó mérkőzésekre lehet fogadni. Lehetőség van kombinációs játékra is, ebben az esetben az első 13 mérkőzés három lehetséges kimeneteléből többet is meg lehet jelölni, de legalább két mérkőzésre 2, vagy egy mérkőzésre 3 tippet kell adni. A minimális részvételi díj normál fogadás esetén 140 Ft, kombinációs fogadás esetén 210 Ft, a nyerési esély a 13+1 találatra 1:4 782 969.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban