Az olimpiára utazó sportolók támogatására honosították meg a totót Magyarországon
2017. október 5. 13:24 MTI
Hetven éve, 1947. október 5-én vehették meg a futballdrukkerek első totószelvényeiket Magyarországon. A játék hatalmas sikernek bizonyult, bár a szabályokat folyamatosan alakítgatták.
Korábban
A totó (miként a labdarúgás és a fogadás is) Angliából indult hódító útjára, a mindig mindenre fogadó angolok már a húszas évek elejétől tippelhettek az összecsapások végeredményére. Magyarország Európában hetedikként csatlakozott a „totócsapathoz”, a szerencsejáték meghonosításának célja az 1948-as londoni olimpiára utazó magyar csapat anyagi támogatása volt.
A sportfogadás szerteágazó angol rendszeréből azért a totót választották, mert azt tartották a leginkább közérthetőnek. Az új játék meghonosítására reklámkampány indult "A totó a magyar sport új alapja" szlogennel, az országszerte kiragasztott plakáton az olimpiai öt karika alatt egy diszkoszvető figura állt az egyforintos érmén.
Az előkészületek néhány hét alatt lezajlottak, megszülettek a korábbi szerencsejátékoktól nagyban eltérő szabályok. Az első totószelvények ára 3 forint 30 fillér volt, az első fogadási eseményt az október 19-i bajnoki fordulóra tűzték ki. A szurkolóknak bőven volt idejük megfontolni döntéseiket - a drukkerek lelkét gyötrő örök kérdés, hogy 1-es, 2-es, netán X -, mert már október 7-én közölték, hogy mely rangadókra lehet fogadni. (Akik nem tudnák: az 1-es a hazai csapat, a 2-es a vendég együttes győzelmét jelenti, az X pedig a döntetlent.)
Budapest mellett Debrecen, Miskolc, Szolnok, Szeged, Győr, Pécs és Szombathely focirajongói dörzsölhették tenyerüket egy esetleges nagy nyeremény reményében, a fogadóknak 12 főmérkőzést és négy pótmérkőzést kellett megtippelniük. A szelvények egyhasábosok voltak, nyereményt a 12-es, a 11-es és a 10-es találatokra fizettek. (Amennyiben nem volt 12 találat, a 9-esek is örülhettek némi új magyar forintnak.) Az első fogadási héten a 10-es találat volt a legmagasabb, a csapatok megtréfálták a lelátókon vagy a rádiók előtt helyet foglaló izgatott „szakértőket”.
A totó hatalmas sikernek bizonyult, bár a szabályokat folyamatosan alakítgatták. 1949 óta lehet kollektív szelvénnyel játszani, a következő évben jelentek meg az első totókirendeltségek, és négyhasábossá váltak a szelvények. Akadtak nagy nyeremények is, az első telitalálatos szelvény birtokosa, egy kispesti munkás 101 ezer forinttal (az akkori átlagkereset százszorosával) lett gazdagabb. A 12-es játékforma legnagyobb (és legfurább sorsú) nyereményét, 644 ezer forintot 1956 októberében egy targoncavezetőnek fizették ki. A férfi éppen a forradalom kitörésének napján, október 23-án vehette át pénzét, amivel a felbolydult városban nem tudott mit kezdeni. Számos változatú legenda meséli el történetét: bankba nem tudta tenni, elásni nem merte, amikor sógora segítségével aranyat és valutát akart belőle venni, a segédkező rokont lelőtték. A pesti flaszter mítoszai szerint végül kinyittatta a sarki kocsmát és átmulatta a forradalmat. A forradalom után az ismeretlenség homályában örökre eltűnő férfi történetét Telitalálat (2003) címmel meg is filmesítették.
1956 után nyolc héten át szünetelt a játék. A ma is érvényben lévő 13 plusz egy formulát 1964. március 15-én vezették be, 1993-ban a góltotó is elindult hódító útjára. A kézi szelvényeket 1996-ban nyugdíjazták, azóta csak gépi fogadások köthetők. 2011-ben bevezették a hétközi totót is, amelyen a hétköznap játszódó mérkőzésekre lehet fogadni. Lehetőség van kombinációs játékra is, ebben az esetben az első 13 mérkőzés három lehetséges kimeneteléből többet is meg lehet jelölni, de legalább két mérkőzésre 2, vagy egy mérkőzésre 3 tippet kell adni. A minimális részvételi díj normál fogadás esetén 140 Ft, kombinációs fogadás esetén 210 Ft, a nyerési esély a 13+1 találatra 1:4 782 969.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.