Az ókorból ered a titkozatos déli kontinens gondolata, de csak 18. században cáfolták meg
2025. január 1. 14:20 Múlt-kor
A felfedezőknek mindig is megvoltak a maguk „Szent Gráljai”, olyan utak, vagy megismerésre váró célpontok, amelyek elérésére sokan indultak el. Afrika megkerülése, a Föld körülhajózása, vagy az északnyugati átjáró megtalálása ilyen célok voltak. A déli kontinensről szóló elképzelések már az ókorban felbukkantak, és akkor, amikor a hajózás fejlődése eljutott odáig, hogy a különböző birodalmak kimerészkedtek a déli tengerekre, számos felfedező és kalandor eredt a legenda nyomába.
Luis Vaez de Torres elhajózik a York-félsziget mellett Julian Ashton festményén
Korábban
Ismeretlen föld
Terra australis incognita, azaz az ismeretlen déli földrész. Sokáig ezen a néven szerepelt az a terület, amelynek a létét csak feltételezték. A 17-18. századra kristályosodott ki az az elmélet, amely szerint valahol a déli féltekén kell lennie egy nagy és hatalmas kontinensnek. Ekkoriban már mindenki tisztában volt azzal, hogy a Föld gömbölyű, de a tengereknek csak egy részét fedezték még fel, így nem tudták, hogy mi található a déli sark irányába.
A nagy déli kontinensről szóló elképzelés egyáltalán nem volt új: már Kr. e. 530-ban a tételéről híres Püthagorasz azt feltételezte, hogy a bolygó szféráinak kiegyensúlyozásához szükséges, hogy létezzen egy déli földdarab.
A Kr. e. IV. században Arisztotelész hasonlóképpen fogalmazott akkor, amikor kifejtette, hogy a déli sark körül szárazföldnek kell lennie, hasonlóan az északi pólushoz. Az ő elképzelését bővítette ki Klaudiosz Ptolemaiosz, a Kr. u. 2. században élt csillagász, aki szerint az Indiai-óceánt dél felől egy kontinens zárja le.
Ptolemaiosz Geographia című munkája a reneszánsz idején fellendülő térképkészítésnek vált az egyik fontos alapjává, így a déli kontinensről szóló elképzelés a felfedezésekkel együtt ismét megjelent a köztudatban. Hogy az Indiai-óceán nem teljesen zárt, arra az Afrikát megkerülő portugál felfedezők már akkor rájöttek, amikor Bartolomeu Dias 1488-ban elérte a Jóreménység-fokot.
Klaudiosz Ptolemaiosz világtérképe, eredetileg a Kr. e. 2. századból
A portugálok, és később a spanyolok felfedezéseihez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a Közel-Keleten, és a Balkánon felemelkedett az Oszmán-Török Birodalom, amely elzárta, vagy legalábbis gazdaságtalanná tette az addigi kereskedelmi utakat. Afrika megkerülésével, majd Amerika felfedezésével kézzel fogható közelségbe került az ismeretlen déli kontinens felfedezése.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Az űr meghódítására hívta fel az emberiség figyelmét Stephen Hawking 17:05
- A belháborúk mellett a változó klíma is okozta Tikal hanyatlását 14:20
- Évezredek művészeti öröksége találkozik a legmodernebb ipari technológiákkal a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumon 13:20
- Életének utolsó éveit házi őrizetben töltötte a zseniális Galileo Galilei 09:50
- Napjainkig heves vitákat gerjeszt Marco Polo keleti utazása 09:05
- A dzsungel mélyére menekült Kambodzsa véreskezű diktátora tegnap
- Városligeti promenádok tegnap
- Átfagyva és ruha nélkül értek földet a La Manche csatorna első átrepülői tegnap
