Az Enigma feltörése után sem állhatták minden német lépés útját a britek
2022. október 14. 08:57 Múlt-kor
A történelem egyik, de talán a legnagyobb hírszerzési sikere a német Enigma-kód feltörése volt a második világháborúban, ami lehetővé tette a szövetségesek számára az ellenség kódolt üzeneteinek megfejtését és ennek megfelelően a várható lépéseire való felkészülést.
Korábban
Kódok és rejtjelek
Az Enigma készülék, amelynek fejlesztése még 1918-ban kezdődött, a titkosított üzenetek ősi gyenge pontjára kereste a megoldást – arra, hogy a felhasznált jelrendszernek valamilyen módon kapcsolódnia kell a valódi nyelvhez, amelyen a címzett értelmezni fogja.
E tényező miatt ugyanis minden egyes titkosírási rendszer – legyen bármilyen bonyolult is – feltörhető. A legfontosabb faktor az ismétlődés, illetve ezek gyakorisága – ez adja ki ugyanis a mintát.
Ez egyúttal a legfontosabb különbség a mindennapi jelrendszerek és a rejtjelrendszerek között: a táviratokhoz használt morzekód például az ábécé betűit helyettesíti pontok (rövid jelek) és vonalak (hosszú jelek) különféle kombinációival, míg a számítógépek bináris számrendszerben (0 és 1 különböző kombinációi) működnek.
Ezek a jelrendszerek teljesen nyíltak: rendeltetésük az információ átvitelének megkönnyítése, nem pedig annak elrejtése. A rejtjelrendszerek ezzel szemben egy titkosított kódot képeznek.
A rejtjelrendszereknek két alapvető típusa létezik: a transzpozíciós és a helyettesítő rejtjelrendszer. A transzpozíciós rendszerek esetében a betűk sorrendjét változtatja meg egy adott minta szerint.
A legegyszerűbb példa erre a betűket eggyel arrébb mozdító transzpozíció – az A betűt a B fogja jelölni a titkosított üzenetben, a B-t a C, és így tovább.
A helyettesítő rendszerekben már számjegyek vagy egyéb szimbolikus megfelelők mögé rejtik az írásjeleket: az egyszerű, 26 betűs latin ábécé elemeit például – az I és a J egyként számolásával – öt darab ötös oszlopba rendezheti, és mind a függőleges, mind a vízszintes tengelyt számozhatja 1-től 5-ig. Így az A értéke 1-1, azaz 11, a Z pedig 55.
A gyakorlatban az üzenetek titkosításához ennél sokkal bonyolultabb rendszerekre van szükség, többszörösen egymásra rétegelve olyan mélységben, hogy praktikus értelemben véve megfejthetetlenné váljanak – azaz a megfejtésükhöz szükséges idő és energiabefektetés túl nagy legyen. A feltörni szándékozók mindig a mintákat és azok ismétlődését fogják figyelni, ezért ezeket is álcázni szükséges.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- Kutathatóvá válnak a román rendszerváltás diplomáciai iratai
- Emlékkonferencia Granasztói György örökségéről
- Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József
- Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- Politikai célokat is szolgálhattak az inka emberáldozatok tegnap
- Eltávolították a vitatott Churchill-installációt a londoni múzeumból tegnap
- Restaurálták a tatai zsidó temető kerámia sírköveit tegnap
- A párizsi Panthéonban kapott emlékhelyet Marc Bloch történész tegnap
- Harangtornyok szabályozták a középkori városok működését tegnap
- Este is látogatható lesz az Uffizi Képtárhoz tartozó Vasari-folyosó tegnap
- Új lelet tisztázhatja a Sutton Hoo-i sisak eredetét tegnap
- Ötven év után újra látogatható az Egyesült Államok első központi bankja tegnap
