Az első magyar történelmi kalandfilmsorozatok

2023. június 4. 10:33 Murai András

A hazai televíziózás hőskorszakában bemutatott produkciók közül kiemelkedik három történelmi témájú sikerszéria. A Tenkes kapitánya (1964), a Bors (1969–1972) és az Egy óra múlva itt vagyok… (1973–1975) című sorozatok generációk óta meghatározó élményt jelentenek a nézők számára. Mivel az egyetlen tévécsatorna műsorai akkoriban megkerülhetetlenek voltak, és országos médiaeseményt jelentettek, így e sorozatok főszereplőinek, Zenthe Ferencnek (Eke Máté), Sztankay Istvánnak (Bors Máté) és Harsányi Gábornak (Láng Vince) az országos népszerűségét egy életre biztosították.

A hatvanas években virágkorát élte a történelmi film, aminek egyik oka az, hogy a Kádár-kori konszolidáció kezdetétől fogva a múlt egyfajta lehetőséget adott a filmkészítőknek a közvetett társadalombírálatra, így az áthallásos beszéd legelterjedtebb formája a történelmi parabola lett (legismertebb példáit Jancsó Miklós életművében találjuk).

Másrészt az évtized legnézettebb alkotásainak a történelmi kalandfilmek számítottak, úgymint az Egri csillagok (1968) és A kőszívű ember fiai (1965) (mindkettő Várkonyi Zoltán rendezése).

A televíziós sorozatok alkotói is kedvelték a történelmi témát, a szériák ugyanakkor a közönség szórakoztatásán túl más feladatot is elláttak: a Bors és az Egy óra múlva itt vagyok… a kommunista ellenállási mozgalmat dicsőítette, A Tenkes kapitánya pedig az elnyomók ellen harcoló népi hős alakját teremtette meg, tehát mindhárom teljes mértékben illeszkedett a szocialista ideológia elvárásaihoz, egyúttal közvetítette a korszak emlékezetpolitikáját.

A szórakoztatás és a propaganda szoros kapcsolatát különösen a Borsban és az Egy óra múlva itt vagyok…-ban fedezhetjük fel, de A Tenkes kapitányának sem volt titkolt szándéka – ahogy a rendező, Fejér Tamás nyilatkozta a forgatás idején a Filmvilág című lapnak – a fordulatos kalandokon keresztül nevelni az ifjúságot.

Humoros kalandok

A Tenkes kapitánya, a Bors és az Egy óra múlva itt vagyok… több hasonlóságot is mutat, annak ellenére, hogy az előbbi 1704-ben, a kuruc küzdelmek idején, míg a másik kettő a két világháború között és a háborús években játszódik.

Hőseik a társadalom alsó, szegény rétegébe tartoznak (Bors mozdonyvezető volt, mielőtt az ellenállás meghatározó tagja lett, Láng Vince foglalkozását tekintve szemetes), a cselekmény során a nép fia áll szemben a zsarnokkal, a kisember az elnyomó hatalommal. Legyőzhetetlenek, amit mindenekelőtt leleményességüknek köszönhetnek.

Kitűnő az alakváltoztató képességük, álruhába öltözve, más és más szerepbe bújva teszik nevetségessé az őket üldözőket. Eke Máté a népsanyargató labancokból űz gúnyt, Bors Máté és elvtársai a Horthy-rendszer úri osztályából és a csendőrökből.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. nyári számában olvasható.