Az elmegyógyintézetből már nem hódíthatta meg Jodie Foster szívét Reagan elnök merénylője

A merénylő szinte mindenkit eltalált, csak éppen célpontját vétette el – az elnök sebeit egy, a limuzinról visszapattanó golyó okozta

John Warnock Hinckley gazdag családba született. Apja, az idősebb John Warnock Hinckley, egy texasi olajmágnás és a tekintélyes Vanderbilt Energy Corporation elnöke volt.

Az ifjabb Hinckley tehát igen jó esélyekkel indult az életben, de jött Martin Scorsese Taxisofőr című, 1976-os filmje a babaarcú Jodie Fosterrel és minden a feje tetejére állt.

Mielőtt a film, és különösen a gyönyörű színésznő rabjává vált volna, Hinckley-t céltalan élete okozta lelki gyötrelmek kínozták. Miután a texasi egyetemről kibukott, elhatározta, hogy dalszerzői karriert épít Los Angelesben, de elképzelését nem koronázta siker.

Az irányt vesztett fiatalember ebben az időszakban tekintette meg a Taxisofőr című filmet, amelyben a főhőst alakító Robert De Niro egy szenátor ellen tervezett merénylettel akart megmenteni egy szívének kedves, Jodie Foster által megszemélyesített gyermekprostituáltat.

A tinédzser Foster szinte megigézte Hinckley-t, aki az elkövetkezendő években megpróbált a nővé cseperedő színésznővel kapcsolatba kerülni, ám a telefonhívások, és az ajtó alatt becsúsztatott versek és szerelmes levelek nem értek célt.

Mivel minden közeledési kísérlete kudarcot vallott, Hinckley egy igazi nagy dobással próbálta elkápráztatni imádott királynőjét. Robert De Niro filmbéli karakterét követve elhatározta, hogy merényletet követ el az Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan ellen.

Hinckley alaposan felkészült az akcióra, behatóan tanulmányozta a John F. Kennedy elnök ellen elkövetett merényletet, fegyverismeretet tanult és lőgyakorlatokra járt. Aztán 1981. március 30-án elérkezett a nagy nap.

Miután az amerikai szakszervezeti szövetség által életre hívott konferencia lezárult, Reagan délután fél kettő körül kilépett a washingtoni Hilton Hotel kijáratán, amely előtt a sajtó munkatársai közt megbújva ott várakozott Hinckley is. Miután megpillantotta az elnököt, Hinckley előhúzta fegyverét és hat lövést adott le a tömegből Reagan irányába.

Reagan elnök feleségével, sebeiből gyógyultan, öltözéke alatt – érthető okokból – golyóálló mellénnyel

A lőgyakorlatokra elköltött dollárok azonban elszórt pénznek bizonyultak, mivel Hinckley Reaganen kívül szinte mindenkit eltalált; az elnök szóvivője, egy testőr és egy rendőr is golyó ütötte sebtől rogyott a földre. Reagant végül egy közeli limuzin oldaláról visszapattanó golyó sebesítette meg a tüdején.

Miután kilőtte a tárat, Hinckley a helyszínen maradt. Bírósági tárgyalása végül felmentéssel zárult, köszönhetően a pszichiátriai szakvéleménynek, amely beszámíthatatlannak ítélte a színésznő igézetében élő fiatal férfit.

A felsült, lánglelkű merénylőt így a börtön helyett a washingtoni St. Elizabeths Kórház elmegyógyintézetébe zárták, ahonnan 2016-ban engedték szabadon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók