Az Elfújta a szél rendezését is George Cukornak szánták

Forrás: Wikipedia / Allan warren / CC BY-SA 3.0

George Dewey Cukor 1899. július 7-én született New Yorkban, magyar zsidó bevándorlók gyermekeként. Korán a színház bűvkörébe került, sokszor óráit is elbliccelte, hogy belógjon a délutáni előadásokra.

Egy ideig statiszta volt a Metropolitan Operában, a Broadwayn segédrendezőből küzdötte fel magát a rendezők közé. Innen csábította el az új tehetségeket kereső filmipar.

A szintén magyar származású Zukor Adolf által 1912-ben alapított Paramount Pictures filmstúdióban dialógusrendezőként kezdett dolgozni, egyebek közt közreműködött a Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús film munkálataiban.

Rendezőként 1930-ban a Tarnished Lady című filmdrámával mutatkozott be. A nehéz természetű Cukor hamar összekülönbözött a vezetéssel, különösen azt vette zokon, hogy egyik munkáját újrarendeztették, így az RKO, majd az MGM stúdióhoz szerződött.

Az 1930-as években olyan kasszasikereket forgatott, mint a Katharine Hepburnnel készült Búcsú a szerelemtől. Kedvenc színésznőjével aztán tíz közös munkát jegyzett, köztük a Vacsora nyolckort és a Fiatal asszonyokat; utóbbiért jelölték először Oscar-díjra 1933-ban.

Elkészítette a David Copperfield, a Rómeó és Júlia és A kaméliás hölgy filmváltozatát, utóbbi címszerepét másik kedvenc sztárja, Greta Garbo alakította.

A hallgatag és titokzatos svéd dívára osztotta A kétarcú nő című romantikus vígjáték főszerepét is, amely Garbo utolsó filmje lett: a közönség nem díjazta a filmcsillag műfajváltását, aki elkeseredésében örökre hátat fordított Hollywoodnak.

Cukor a harmincas évek végére a legjobban fizetett rendezők közé emelkedett. 1937-ben őt kérték fel az Elfújta a szél megrendezésére, de David O. Selznick producer a forgatás előtt néhány nappal az állandósult nézeteltéréseik miatt kirúgta.

Cukort a Philadelphiai történet, majd 1944-ben a hét Oscar-díjra jelölt Gázláng sikere vigasztalhatta, előbbiben ismét Katharine Hepburn, utóbbiban Ingrid Bergman alakította a főszerepet.

Lana Turner társaságában, 1950

Első színes filmjét, a Csillag születik című musicalt Judy Garlanddal 1954-ben készítette. 1960-ban a Marilyn Monroe-val forgatott Szeressünk megbukott, annál nagyobb sikert aratott viszont a négy évvel későbbi My Fair Lady.

Az angyali Audrey Hepburn főszereplésével készült musicalt 12 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ebből nyolcat meg is kapott, köztük a legjobb filmért járót.

Ötödik jelöléséért végre Cukor is magához szoríthatta a filmvilág legrangosabb kitüntetését, rendezői munkájáért abban az évben a Golden Globe-díjat, valamint a Brit Filmakadémia (BAFTA) kitüntetését is átvehette.

Cukor élete végéig dolgozott. Túl a hetvenen, 1975-ben parádés szereposztással (Ava Gardner, Elizabeth Taylor, Jane Fonda) készítette el Maeterlinck A kék madár című meséjének filmváltozatát, de az első szovjet-amerikai koprodukció a mozikban hatalmasat bukott.

A balsiker nem szegte kedvét, és producereket is talált, így több tévéfilmet rendezett még, utolsó munkája, a Gazdagok és híresek 1981-ben két nő történetét mesélte el.

Őrök bánata maradt, hogy soha nem tudta elkészíteni az írónő Virginia Woolf életét feldolgozó filmet, amelynek főszerepét Maggie Smith-nek szánta.

Korán megfogadta, hogy csak színvonalas irodalmi alapanyagból dolgozik – szavai szerint „ha csak egyetlen rendező marad, aki nem maga írja a filmjeit, az én leszek” –, és ehhez tartotta is magát.

Lana Turner és George Cukor A saját élete című film forgatásán

Színházi tapasztalatait kamatoztatva elsősorban a színészvezetésben remekelt, filmjeiben 21 színészt jelöltek Oscar-díjra, és közülük öt át is vehette a kitüntetést. Főként a gyengébb nem tagjaival tudott bánni, de a „nők rendezője” jelző ellen hevesen tiltakozott.

A szinte minden műfajban remeklő Cukor ars poeticája így szólt: „Dolgozz keményen, hogy minden munkád könnyednek hasson.”

A szakma is méltányolta, említett kitüntetései mellett megkapta a televíziós Emmy-díjat, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát, 1982-ben életművéért a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Oroszlán-díjjal tüntették ki.

Az ünnepelt Cukor hatalmas art deco kastélyban élt, hírességektől hemzsegő fogadásain Hollywood krémje élvezte a jó ételeket és az érdekes társaságot.

Keresztlánya a művészi pályát választó Mia Farrow színésznő volt. George Cukort 1983. január 24-én Los Angelesben érte a halál.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország