Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei
2020. július 13. 14:32 Jancsó Ágnes
Korábban
Tovább fejlődik a Testnevelési Egyetem
Az 1925-ben alapított Testnevelési Egyetem Alkotás úti ötemeletes épülete, aulája és atlétikai csarnoka 1987-ben készült el. A 3 000 négyzetméteres épület 2015-ben teljesen leégett, az egyetem újjáépítéséről és felújításáról még abban az évben döntés született.
A több ütemben megvalósuló fejlesztés részeként 2018 szeptemberében adták át az Alkotás út 44. alatti új, központi épületet. A 16 000 négyzetméter alapterületű épület a ZÁÉV Építőipari Zrt. kivitelezésében készült el. Az Alkotás utca, Győri út, Kiss János altábornagy utcák határolta campus fejlesztése tovább folytatódik, itt kap helyet többek között a 9 000 négyzetméteres tetőteraszra tervezett futópálya és szabadtéri edzőpark is.
Sporttudományi központként újulnak meg a volt sportkórház területén álló, az 1880-as években Hauszmann Alajos tervei szerint épült, parkkal övezett házak is. A műemléki védettséget élvező épületek a korszerűsítést követően sporttáplálkozási intézetnek, biomechanikai és élettani labornak adnak otthont.
A következő években tovább bővül az intézmény: a leégett sportcsarnok funkcióját veszi át a Csörsz utcai sporttelep, ahol a multifunkciós csarnok mellett atlétika- és futballpálya is épül. A Déli pályaudvar használaton kívüli területein bárki számára elérhető, nyitott sportpályákat és zöld területeket alakítanak ki, emellett egy velencei oktatási centrum is létesül. A fejlesztés a tervek szerint 2022-ben fejeződik be.
A Testnevelési Egyetem az 1925-ös megalapítása óta több mint 150 magyar olimpiai bajnok alma matere volt, többek között Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, Kovács Ágnes úszó, Nagy Tímea párbajtőröző, Kőbán Rita kajakozó vagy a nemrég elhunyt Benedek Tibor vízilabdázó is az intézmény hallgatója volt.
Az eleinte testnevelőképzést biztosító főiskola később kutatói és edzői szakokkal is bővült – a magyar olimpiai bajnokok edzőinek 99 százaléka a Testnevelési Egyetemen szerezte képesítését.
Számtalan egykori diák – úgymint Novák Ilona olimpiai bajnok úszó vagy Keleti Ágnes tornász – lett később az intézmény tanára, közkinccsé téve a megszerzett tudást és tapasztalatot. 1978-tól Mocsai Lajos kézilabdázó és edző, az intézmény jelenlegi rektora is a Testnevelési Egyetem tanára volt.
A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
