Az Árpád-kori Magyarországról is körképet adnak Árpád-házi Margit szentté avatásának dokumentumai

Tudod-e, hány éves vagy?

Izgalmas kérdés, hogy mit tudott a középkor embere saját életkoráról. A tanúktól rendszerint megkérdezték: hány éves az illető? Erre a kérdésre sokan ezt válaszolták rá: Nem tudom. Mégis volt, aki körülírta: „Amikor a tatárok betörtek e földre, hatesztendős voltam.” Venis, Leopardus felesége ezt vallotta: „Nem tudom, de amikor a tatárok betörtek, akkor voltam hároméves, anyám így mesélte.”

Verestó papja a következőt mondta az életkoráról: „Gyermek voltam, midőn a tatárok betörtek e földre, és négy éve vagyok pap.” Barnabás fia, Dyan így becsülte meg életkorát: „Már éltem, midőn a tatárok betörtek erre a földre.” Budahévízi András így adja meg korát: „Nem tudom, de a tatárok bejövetele előtt még fiatal voltam.” Az 1241–1242-ben zajló tatárjárás jelentette tehát azt a traumát, amelyhez az emberek az életkorukat viszonyítani tudták.

Akad, persze, kevésbé hihető életkorbecslés is. Irichbeli Miklós így vallott koráról: „Úgy gondolom, száz is megvagyok.” Másnál ezt olvassuk: „Nem tudom, de idős vagyok.” Erre azt mondhatjuk: mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát.

A gyermeke életkorát sem tartotta számon mindenki. Bethe, a királyné szakácsainak egyike például ezt feleli arra a kérdésre, hogy mennyi idős a fia: „Nem tudom, mennyi lehet, de már jól megüli a lovat…” A magát tizenöt évesre becsülő fiú éveinek számáról egy Viola nevű tanú így nyilatkozott: „Nem tudom, az anyja sem tudja.”

Egy nemesember, Kadarkalászi Sándor viszont pontosan megmondja, hogy negyvenéves. A nagyúri családban tehát számon tartották az életkort. Szabina nővér jónak látta évei számához hozzátenni: „Harminchat, mint szüleimtől hallottam.” Teljesen észszerű magatartás, hisz az ember nem emlékszik magától a születési évére. Ma is azért tudjuk, hány évesek vagyunk, mert megtanultuk, többnyire a szüleinktől, igaz, ma már nem hangsúlyozzuk a „forrást”. A régi időkben azonban illendőnek számított ez a fajta „forrásmegjelölés”.

A szerzetesek között volt, aki nem tudta, hány éves, azt viszont pontosan, hogy hány éve szerzetes. Az alacsonyabb rangú szülők nyilván nem fordítottak gondot arra, hogy gyermekük megtanulja a születési évét. Szerzetesként, tanult emberré válva azonban már számon tartotta életének nevezetes fordulópontját, a rendbe való belépés idejét. Anglent úrnő, amikor megkérdezték, mennyi ideje van a kolostorban, azt válaszolta, tejfogai voltak, mikor a veszprémi kolostorba került.

1. Tudod-e, hány éves vagy?
2. Mire figyeltek a tanúk?
3. Gyermekkortörténet
4. Mikor is halt meg Szent Margit?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből