Atlantiszt díszítő hegyi fémet találtak egy hajóroncsban

2015. január 9. 08:58

Búvárrégészek az Atlantiszból ismert, orikalkumnak nevezett fémötvözet több darabját hozták felszínre egy 2600 éve a szicíliai partok mellett elsüllyedt hajóról.

Korábban

A rakomány feltehetően Görögországból vagy Kis-Ázsiából tartott a dél-szicíliai Gelába. A fémeket szállító hajó minden bizonnyal viharba keveredett, s mielőtt kiköthetett volna, a hullámsírba veszett.

Sebastiano Tusa, a szicíliai kikötői hatóság munkatársának tájékoztatása szerint a hajóroncs az i.e. 6. századból származik és Gela partjaitól nagyjából 300 méterre, három méter mélyen került elő. A tenger fenekén megtalált 39 fémöntvény egyedülálló értéket képvisel. "Semmi ehhez foghatót nem találtunk eddig. Az orikalkumot csak az ókori szövegekből ismerjük, a fémötvözetet pedig csupán díszítéseken láthattuk" - fogalmazott a szakember.

A Poszeidón birodalmának tartott Atlantisz történetét Kritiász című dialógusában részletesen ismertető Platón ír egy orikalkum (oreikhalkos) nevű legendás fémről, amelyet a „tűz fényének” nevez, mert vörösen izzott, ha rásütött a nap, s amely az elsüllyedt sziget/kontinens idején az arany mellett a legértékesebb anyagnak számított. Pontosan nem tudjuk, mi lehetett ez, mai értelemben a sárgarézre használják a szót, ám a görög kifejezés etimológiájából kiindulva helytállóbb a "hegyi réz" vagy "hegyi fém" kifejezés.

Az ókori görögök szerint az orikalkumot egy mitológiai alak, Kadmosz, Agénór és Télephassza fia, Európé testvére találta fel. Platón a Kritiászban leírja, hogy Atlantisz "az orikalkum vörös fényében" ragyog, amit egy mitikus szigeten bányásznak és Poszeidón templomának belsejét: a falakat, az oszlopokat és a padlót díszíti.

A legtöbb tudós ma már egyetért abban, hogy az orikalkum egy sárgaréz-szerű anyag, s az arany, a cink, a réz és a bronz valamiféle ötvözetéről lehet szó. Kutatók röntgensugaras vizsgálatokkal megállapították, hogy a hajóroncsban talált 39 tömb 75-80 százalékban rézből, 15-20 százalékban cinkből és kevés nikkelből, illetve vasból áll. "Ezen eredmények megerősítik, hogy egy évszázaddal az i.e. 689-es megalapítása után, Gela gazdag várossá vált, ahol művészeti értékű ötvösmunkák készültek" - fogalmazott Tusa.

Természetesen nem mindenki osztja e vélekedést. Egyes kutatók a borostyánkővel, illetve egyéb rézötvözettel azonosítják Atlantisz "drágakövét", Enrico Mattievich fizikus viszont úgy gondolja, hogy az orikalkum az Andokhoz köthető, s a mai Peru területén létrejött Chavín-kultúra fejlesztette ki valamikor az i.e. 1200 és i.e. 200 között, amire a chavíni fémjaguár-kisplasztikák ötvözetei utalnak.