„Amit nem tudtunk világgá kiáltani” – feltárul a varsói gettó élete

Az Amit nem tudtunk világgá kiáltani című tárlat ünnepi megnyitóján jelen volt Andrzej Duda lengyel államfő, valamint Piotr Glinski kormányfőhelyettes és kulturális miniszter is.

Az archívum összegyűjtését a zsidó önszerveződés egyik vezetője, Emanuel Ringelblum történész kezdeményezte a németek által 1940-ben létesített varsói gettóban, az Oneg Sábát (A szombat öröme) nevű földalatti csoport megalapításával. Ringelblumot 1944-ben a nácik kivégezték.

Az Oneg Sábát több tucat zsidó értelmiségi tagja a gettóéletet, valamint a megszállt Lengyelország területén a zsidók ellen elkövetett náci bűntetteket dokumentáló anyagokat gyűjtötte össze. Az archívum egy részét 1942 augusztusában, a másikat a gettófelkelés előtt, 1943 telén ásták el fémládákban. A háborút az Oneg Sabatnak csak három tagja élte túl, az ő útmutatásuk alapján találták meg az anyagok első részét 1946-ban, a második részét 1950-ben.

Az iratok, fényképek, rajzok, naplók, sajtókiadványok, tudományos és irodalmi művek feldolgozásával azóta a 70 éve alapított, Ringelblumról elnevezett Zsidótörténeti Intézet foglalkozik, melyet az Oneg Sabat egykori titkos találkozóhelyén létesítettek.

A levéltár történelmi jelentőségét Andrzej Duda méltatta a megnyitón mondott beszédében. Felidézte: a levéltárosok által megszerzett információkat az 1939-ben Párizsban megalakított, majd Londonban működő emigrációs lengyel kormánynak továbbították. A lengyel elnök Ringelblumot és munkatársait a zsidó és a lengyel második világháborús ellenállás hőseinek nevezte. Az archívum Duda szerint megakadályozta a hitleri Németország azon terveit, hogy a zsidóságot és emlékezetét is megsemmisítsék.

Az új, Amit nem tudtunk világgá kiáltani című állandó kiállítás a levéltár eredeti dokumentumait mutatja be. A tárlat látogatói megnézhetik a gettóban rögzített, eddig közzé nem tett filmanyagot, valamint az egyik tejeskannát is, melyben az anyagok egy részét elrejtették. A több mint 35 ezer lapnyi anyagot tartalmazó Ringelblum-archívum 1999-ben felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) A világ emlékezete című programjának listájára.

Az 1992-ben indult program a tagországokban fellelhető, egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és széles körű megismertetését végzi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai