Amikor legyőzték a legyőzhetetlennek tartott spanyol armadát

Spanyol és angol hajók összecsapása

A fölényes győzelemhez ugyanis a flottát vezető Lord Charles Howard és Sir Francis Drake zsenialitása, a bevetett nagy hatótávolságú ágyúk, valamint az angol hajók mozgékonysága mellett az időjárás is nagymértékben hozzájárult. Az ütközetet követő hónapokban a protestánsok meggyőződésévé vált: a csatát eldöntő viharos szél a bizonyíték, hogy Isten a gőgös pápistákkal szemben őket támogatja.

II. Fülöp régóta készült a protestáns Anglia elleni háborúra. I. Erzsébet 1585-ben szövetséget kötött a spanyol uralom ellen fellázadó németalföldi felkelőkkel. Az angol kalózok Francis Drake vezetésével és a királynő engedélyével sorra fosztották ki a spanyol hajókat, a végső lökést pedig Stuart Mária, a katolikus skót királynő lefejezése adta meg.

A flotta erőt akart demonstrálni: 130 hajó gyűlt össze, összesen mintegy 2500 ágyúval, a legénység és a hadsereg létszáma összesen 30 ezer főt tett ki. Az összetétel azonban nem mutatott egységes képet: a világ minden tájáról összeverbuvált Armada korántsem állt kizárólag szakképzett és harcedzett tagokból. 

Az Armada 1588 májusában pápai felhatalmazással indult útnak az angliai partok felé a katonai és tengeri tapasztalatokkal alig rendelkező Medina Sidonia herceg vezetésével. A flotta július 27-án kötött ki Calaisnál, és másnap éjszaka kezdetét vette a sorsdöntő ütközet. Éjfél körül az angol flotta legénysége váratlanul nyolc, robbanóanyaggal megtöltött lángoló hajót küldött az Armada ellen.

A spanyoloknak két kísértethajót sikerült elsüllyeszteniük, azonban a széljárás egyre közelebb sodorta a vitorlásokat a hatalmas gályákhoz. Kitört a pánik. Az Armada legénysége elvágta a horgonyköteleket, így a hadrend teljesen megbomlott, és a több órás ütközetben a spanyol flotta megsemmisítő vereséget szenvedett.

Ugyan a korabeli festményeken gyakran így ábrázolják, valójában nem csak a szél döntött az angolok javára: szakképzettségben és felszereltségben is lehagyták spanyol riválisukat

A spanyol flotta csapdába esett, ezért a La Manche csatornától már csak északra utazhatott. A roncsaik megmentése érdekében az Ír szigetet megkerülve vezették haza a flotta maradékát, de a nyílt óceánon sokan odavesztek. Sebesültekkel és megtörve, a hajóknak kevesebb mint fele kötött ki a vereségtől megszégyenülten Santander partjainál. 

Bár az Armadára egy – már a sorsdöntő csata után, Erzsébet angol királynő főminisztere által kiadott – pamflet nyomán ragadt rá a „győzhetetlen” jelző, az angol siker jelentősége elvitathatatlan. A spanyol flotta felett aratott fényes győzelem bizonyította az angolok technikai fölényét, így megkezdődhetett a szigetország több évszázados tengeri uralma. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet