Amikor egy 14 éves magyar lány csapást mért az „NDK-vízitorpedókra”
2018. szeptember 25. 15:48 Múlt-kor
„Hogy tartja magát ez a kislány az NDK-vízitorpedókkal szemben! Hogy tartja magát! És még mindig együtt Cornelia Sirchhel. Katrin Zimmermann a harmadik helyen, és most szerintem, vagy megint csak a szívem mondja, nem merem mondani, hiszen a túloldalon vannak, de szerintem vezet, vezet, vezet a pici lány, vezet!” – mondta félig hitetlenkedve, ám annál nagyobb reménnyel a hangjában Török Gábor a rádióban, míg Vitray Tamás televíziós kommentátor a „Gyere Egérke, gyere kicsi lány!” halhatatlanná váló mondatával biztatta az utolsó métereken a mindössze 14 éves Egerszegi Krisztinát.
Korábban
A „kicsi lány” végül meggyőző fölénnyel utasította maga mögé a nála sokkal esélyesebb és nagyobb termetű NDK-s úszónőket a 200 méteres női hátúszás olimpiai döntőjében Szöulban. A magyar csapat legfiatalabb tagja olimpiai és Európa-csúccsal lett bajnok. 36 év után nyert ismét magyar női úszó az ötkarikás játékokon.
1988 szeptemberében igencsak felforgatták az oktatási rendet a szöuli olimpia eseményei. Számos nebuló vitte be otthonról a Szokol rádióját, és – legyen matek vagy kémia óra – ordítva szurkolt többek között Egerszeginek is, aki normális körülmények között azokban a napokban ugyanúgy az iskolapadot koptatta volna. A napi 14 kilométert úszó, alig 45 kilós lány az utolsó ötvenen faképnél hagyta a minimum húsz kilóval nehezebb ellenfeleit, és végül két és fél másodperccel javította meg legjobbját 200 háton.
„Ekkora tehetséget még nem láttam. Már most a csúcsra került, de még hatalmasabb jövő áll előtte” – mondta a verseny után Cornelia Sirch (NDK). A próféta szólt belőle. Az 1992-es barcelonai olimpián a 200 hát mellett százon sem talált legyőzőre, és 400 méter vegyesen is csak loholtak nyomában kínai és amerikai társai. Négy évvel később Atlantában is behúzta fő számát, így 22 évesen, ötszörös olimpiai bajnokként vonult vissza.
Az 1991-es athéni világbajnokságon beállított csúcsát 200 háton 16 és fél éven át nem tudták megdönteni. A 100 és 200 méteres magyar rekordjait pedig csak az utóbbi években adta át a múltnak Hosszú Katinka. Az ausztrál Dawn Fraser és az amerikai Michael Phelps mellett Egérke az egyetlen úszó, aki három egymást követő olimpián is nyerni tudott ugyanabban a számban.
A magyar sport további felejthetetlen aranypillanatairól a Múlt-kor 2017 nyári számában olvashat
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
