Amikor a gyarmatosítók megpróbálták háziasítani a zebrát
2015. szeptember 8. 13:08
Az Afrikában őshonos zebra alakját tekintve kísértetiesen hasonlít a lóhoz, illetve a szamárhoz, így az európai gyarmatosítóknak a századfordulón adta magát az ötlet, hogy háziasítsák – a zoológusok szerint – fekete alapon fehér csíkozású „hátast”, amely azonban vad természeténél fogva ritkán engedelmeskedett.
Korábban
A 20. század elejére Afrika hatalmas területeit néhány csekély terület kivételével felosztották maguk között az európai gyarmatosítók, akik a 19. században ismerkedtek meg a zebrákkal, amelyek az Európából bevitt lovakkal ellentétben rezisztensek voltak a cecelégy által hordozott betegségekkel szemben. Afrika csíkos állatainak megszelídítése így logikusnak és gazdaságosnak tűnt.
Az európai telepesek azonban nem voltak tisztában a ténnyel, hogy a zebra – bár távolról szemlélve elég nyugodt állatnak tűnhet – valójában igen ideges természetű, és könnyen agresszívvá válhat, ha sarokba szorítják. A csíkos vadóc egyetlen rúgással a másvilágra küldheti az őt megtámadó oroszlánt. Ennek megfelelően a zebrák tömegeit esélytelen volt domesztikálni, azonban néhány zebra jól reagált az ember közeledésére, és megengedte, hogy a hátára üljenek.
A zebraszelídítők kevésbé népes táborát gyarapította Lord Walter Rothschild, a Rothschild-vagyon örököse is, akinek elsők között sikerült rávennie a vadállatokat, hogy egy fogatban húzzák a hintót. A lord gyakran jelent meg a Buckingham-palota körül is zebrafogatával, hogy így hívja fel a figyelmet a csíkos állatok „szelíd” természetére és a háziasítási lehetőségekre.
A német gyarmati hadsereg különösen érdeklődött a zebrák háziasítása felől, ugyanis az Afrikába bevitt lovaik jelentős része elpusztult a különböző helyi betegségek miatt, míg a zebra természetesen ellenállt ezeknek. A németek a zebrák és a lovak keresztezésével is kísérleteztek, amely során egy szelíd, de a megbetegedéseknek ellenálló hátast (zebroid) kaptak volna. Próbálkozásuk azonban kudarcba fulladt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap