Állatokon gyakorolhatta a koponyalékelést az újkőkori ember

Az újkőkori ember kezdetleges kőeszközökkel fúrt lyukat egy szarvasmarha koponyájába a lelet szerint. Azt nem tudni, hogy az állat (Bos taurus) élt-e még, amikor „megoperálták”, de ha igen, akkor a beavatkozás után már valószínűleg nem sokáig, mert a gyógyulás nyomai nem láthatók a maradványon - írja egy új tanulmány. Az is rejtély, mi volt a műtét célja, de ha az állat életének megmentése, akkor ez lenne a legrégibb ismert állatorvosi műtét - mondta Fernando Ramirez Rozzi, a kutatás vezetője, a toulouse-i Országos Tudományos Kutatási Központ (CNRS) emberi evolúcióval foglalkozó munkatársa.

Az is lehet, hogy az újkőkori ember egyszerűen gyakorlásképpen lékelte meg a tehénkoponyát, hogy tökéletesítse a technikát, mielőtt emberen is használná - írták a kutatók a Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmányban.

A nyugat-franciaországi Vendée megye Champ-Durand neolitikumi ásatási helyén 1975 és 1985 között dolgoztak a régészek, akik a tehénkoponyát megtalálták. A lelet az elemzések alapján a Kr.e. 3400-3000-ből származik, egyértelműen felnőtt állaté volt. Amikor először vizsgálták a szinte teljes fejmaradványt, azt hitték, egy másik állat lyukasztotta át a koponyát. Azonban a 6,4 centiméterszer 4,6 centiméteres lyuk olyan különleges volt, hogy a kutatók 2012-ben megkérték Ramirez Rozzit és kollégáját, Alain Froment-t, vizsgálják meg még egyszer a leletet.

„Igen gyorsan világossá vált, hogy az állatot nem felnyársalta valami, hanem koponyalékelést, trepanációt végeztek rajta” - mondta Ramirez Rozzi. Ha egy másik állat öklelte volna fel, a durva csattanás kisebb repedésekkel, szilánkokkal járt volna, ilyet pedig sem kívül, sem belül nem találtunk, és az sem valószínű, hogy fertőző betegség, tuberkulózis vagy szifilisz okozta volna a sebet - írták a tanulmányban. Ezen kívül az elekronmikroszkópos vizsgálat kis vágásnyomokat is megmutatott a lyuk környékén, olyanokat, mint a meglékelt emberi koponyákon.

Az emberi koponyalékelés legkorábbi bizonyítékai a mezolitikumból (Kr.e. 8000-2700) származnak. A régészeknek számos elképzelése van arról, miért fúrt lyukat a koponyába a kőkori ember. Lehet, hogy betegséget - például epilepsziát - akartak meggyógyítani, de egy szertartás része is lehetett a lékelés. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban