Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
Korábban
Elégtelen elmélet
A 20. század elejére a mikróba elmélet elterjedése a higiéniai viszonyok javításával együtt nagy mértékben visszaszorította a 19. századi városokra jellemző tömegbetegségeket, mint például a tuberkulózist, a kolerát vagy a tífuszt.
A 19. század során annyira rendszeresen tizedelték meg a nagyvárosok lakosságát ezek a betegségek, hogy lélekszámuk fenntartásához a vidékről történő folyamatos beáramlásra volt szükség. A nagy járványok megszűntével a városok önfenntartóvá váltak.
1918-ra az előremutató eredményeknek köszönhetően magas volt a tudományba vetett bizalom, egyes tudósok pedig egyfajta arrogáns hozzáállást is megengedtek maguknak számos kérdésben.
George Bernard Shaw ír drámaíró őket figyelmeztette Az orvos dilemmája című 1906-os művével, amelyben egy kiváló orvos, Sir Colenso Ridgeon – akit létező személyről, a tífusz elleni védőoltás kifejlesztőjéről, Sir Almroth Wrightról mintázott – pácienseinek végzetével játszik önkényesen.
Shaw éppen az elbizakodottságtól intette óva őket, azonban az 1918-ban kitörő járványra volt szükség ahhoz, hogy a tudomány felismerje, valójában mennyire kevés ismerettel rendelkezik a betegségekről.
Amikor a tudósok kórokozókról beszéltek a 20. század elején, azok alatt kizárólag a baktériumokat értették.
A vírus ekkoriban még meglehetősen új fogalom volt: az első, 1892-ben dokumentált vírus a dohánynövényt támadta meg, és indirekt módon fedezték fel fertőző mivoltát. Az ekkoriban ismert baktériumokkal ellentétben láthatatlan volt a korabeli optikai mikroszkópok alatt, így megfigyelni sem tudták közvetlenül.
A tudósok a vírusok legalapvetőbb tulajdonságairól is vitatkoztak: organizmusokról vagy mérgező anyagokról, folyadékról vagy részecskékről volt-e szó? Élőlények vagy élettelen képződmények? (Ez utóbbi a mai napig nem eldöntött kérdés.) Minden szempontból rejtélyesek voltak, és senki sem sejtette, hogy emberi megbetegedéseket is okozhatnak.
Az 1918-ast megelőző influenza-világjárvány – az 1889-es, úgynevezett „orosznátha” – idején Koch tanítványa, Richard Pfeiffer azt állította, azonosította a betegségért felelős baktériumot. Az úgynevezett Pfeiffer-bacilus valóban létezik, és betegséget is okoz – de nem az influenzát.
Az 1918-as járvány során azok a patológusok, akik fertőzött emberek tüdejéből vett bakteriális kolóniákat tenyésztettek, arra lettek figyelmesek, hogy némelyik kultúrában jelen volt a Pfeiffer-bacilus, míg másokban nem. Az értetlenséget fokozta, hogy a Pfeiffer-bacilus ellen kifejlesztett oltások némelyike használni látszott egyes betegek esetében.
A titok nyitja az volt, hogy e vakcinák hatékonyan vették fel a küzdelmet a másodlagos, bakteriális fertőzésekkel, amelyek a tüdőgyulladást – sok esetben a halál tulajdonképpeni okát – okoztak, ezt azonban még nem tudták. A hibát túl későn ismerték fel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
- Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
- Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
- Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
- Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
- A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
- A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
- India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
- Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
