2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Akinek a világszép nádszálkisasszonyt és a csillagszemű juhászt köszönhetjük: Benedek Elek mesevilága

2020. szeptember 30. 13:57 Múlt-kor

A felnőttek meséjéből a gyerekek meséje lett

A magyar meseirodalomra – ahogyan a többi ország nemzeti mesegyűjtésére és -kiadására is – a Grimm testvérek voltak nagy hatással. A Grimm-mesék hazai recepciójának első kötete az 1860-ban megjelent Gyermek s házi regék című kétkötetes gyűjtemény volt, amelyben 50 Grimm-mese kapott helyet Nagy István fordításában.

Nagy Ilona mesekutató (aki egyébként 1992-től a Kecskeméti Filmstúdió mára legendássá vált Magyar népmesék című rajzfilmsorozata számára is válogatta a meséket) A Grimm-meséktől a modern mondákig című könyvében olvashatjuk, hogy a mese legelső említése az ókorban az anilis fabula kifejezés volt, ami annyit tesz: a vénasszonyok meséje.

A kifejezés megalkotói minden bizonnyal azok a férfiak voltak, akik a mesével és/vagy annak elmondójával szemben némi ellenérzést tápláltak. A mesemondók többsége férfi volt, a férfiak pedig nem a gyerekeknek meséltek.

Nagy Ilona szerint a mese eredendően elsősorban a felnőttek műfaja volt: „a felnőttek világról vallott elképzeléseiket, egyéni életük örömeit, gondjait, vágyait, mindent, ami fontos, a mesével fejezték ki. Minden kérdés, ami az embert egyáltalán érdekelheti – és az embert legjobban az élet és a halál kérdése érdekli –, a mesében központi helyet kap, benne van.”

Mese azóta van, amióta az emberek mesélnek, mivel ezeket kezdetben nem jegyezték le, az utókor vizsgálódása csak az első írásos emlékekből indulhat ki. A mesék felbukkannak a Bibliában, az ókori történetírók munkáiban és a legkorábbi irodalmi művekben is. Az első mesegyűjtemények a 16–18. században jelentek meg Európában, de az igazán nagy fordulatot a Grimm testvérek 1812-ben kiadott Kinder- und Hausmärchen, azaz Gyermek- és házimesék összeállítása hozta meg.

Ekkor jelent meg először a gyermekmese kifejezés, Grimmék az összegyűjtött meseanyagot a polgári gyermekszobák világához igazították. E korban a mese átírása teljesen megengedettnek számított. Az a követelmény, hogy a mesét úgy kell lejegyezni, ahogy elhangzik – az élőbeszéd fordulatainak és az autentikusságnak a megőrzésével – a 19. század végétől fokozatosan alakult ki.

A mesegyűjtők kidolgozták a maguk gyorsírási módszerét és igyekeztek a meséket pontosan, nyelvjárási hitelességgel lejegyezni. Majd ezután a hangrögzítés megjelenése mindent egy csapásra megváltoztatott. A Magyar Rádióban az 1930-as években a népzenei felvételek mellett már Pátria-lemezekre néhány mesét is rögzítettek.

A mesekiadás tehát Grimmék óta a gyerekeket célozza meg, az igazi népmeséket át kellett írni a gyerekek számára, ha azok eredetileg felnőttek körében hangzottak el. Benedek munkája ebbe a meseátírási gyakorlatba illeszkedik. Nagy Ilona úgy fogalmaz, hogy Benedek az otthonról ismert és a később összegyűjtött meséket „ezt az óriási anyagot, mintegy összegzésképpen, »áteresztette« saját személyiségén. És mesemondó tehetségével átalakította úgy, hogy gyermekek számára élvezhető legyen.”

Szerinte Benedek mesemondó lévén ideális meseátíró volt, aki a szájhagyományból tanulta a mesélést és ismerte a mesei nyelvet. A mesekutató ugyanakkor megjegyzi: „De tudnunk kell, hogy az alföldi mesék, a palóc mesék és az egész nyelvterület – akkor még ország – területéről származó mesék mind úgy jelennek meg Benedek Elek könyveiben, hogy székelyül szólnak, és úgy szólnak a gyermekekhez, ahogyan a 19. század végi gondolkodás a gyermek nevelése számára a meséket ideálisnak elképzelte.”

Egy fontos szempontra hívja fel a kötet szerzője a figyelmet: az átiratban mindig benne van a kor, így Benedek munkáiban is benne van a millenniumi évek hangulata és gondolkodása. Másik érzékletes példaként említsük meg Illyés Gyula 1953-ben megjelent 77 magyar népmeséjét, amelyhez a mesekutató Katona Imre válogatott meséket.

A válogatás és az átírás is arra irányult, hogy az elnyomott nép felemelkedésért vívott küzdelmet mutassa be. Emellett Nagy Ilona szerint a Benedek- és az Illyés-mesék is kissé „férfias” mesék, ami nem azt jelenti, hogy a női mesék kimaradtak volna a válogatásokból, de a szemléleten érződik az írók egyénisége és a kor követelménye.

A könyvkiadás a mesék történetének csak az első állomása volt, a köteteknek el is kellett jutniuk a nagyközönséghez. Domokos Mariann cikkében olvashatjuk, hogy a falvakba egyrészt a városi családoknál pesztonkaként dolgozó falusiak közvetíthették az újonnan tanult meséket, másrészt a szépen illusztrált, polgári családokban nevelkedő gyerekeknek szánt mesekönyvek tartalma az olcsóbb ponyvakiadásokban is megjelent, amelyek számos Grimm-mesét dolgoztak fel, illetve a 19. század közepétől a mesék bekerültek magyar nyelvű iskolai tankönyvekbe is.

Benedek Elek életében a mesék mellett a család is végig központi szerepet játszott. Nagyszüleihez erős érzelmi kötelék fűzte, haláluk után végrendeletébe foglalta, hogy melléjük temessék el. Felnőtt éveihez a szilárd hátországot 1884-ben Fischer Máriával kötött házasságával alapozta meg.

Választása – amelynek előzménye egyébként egy trafikban folytatott beszélgetés volt – jónak bizonyult, feleségében biztos támaszra és támogatóra lelt. Viszonyukról nemcsak hat közös gyermekük felnevelése, hanem az is sokat elárul, hogy Mária „férje után halt”: az író agyvérzésének napján végzett magával.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Cimbora címlapja (1926)A Magyar mese- és mondavilág 4. kiadásaA Benedek Elek EmlékházA Jó Pajtás címlapja

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár