Akár 20 kilométerre is becsaphatott a mai Skóciába egy 8200 évvel ezelőtti szökőár

A Sheffieldi, a St. Andrews-i és a Yorki Egyetem kutatói szerint ha ma pusztítana egy olyan léptékű cunami, mint amilyen a Storegga volt több mint 8000 éve, az a magasabb tengerszint és a sűrűbb emberi populáció miatt sokkal nagyobb károkat okozhatna. A modellezés szerint potenciálisan elpusztítaná Arbroath, Stonehaven, Aberdeen, Inverness és Wick partmenti régióit, amelyek jelentős, a tengerszint felett 10 méternél alacsonyabb, közvetlenül a tengerre néző beépített területekkel rendelkeznek.

A tanulmány, amely először térképezte fel az ősi szökőár hatását, modellezéssel becsülte meg, hogy a hullám milyen messzire jutott a szárazföld belsejében. A becslések szerint a víz akár több mint 20 kilométerre is benyomulhatott. Ez ma valószínűleg teljesen elpusztítana egy olyan várost, mint a 12 ezer lakosú Montrose.

A Storegga szökőárt, amely az elmúlt 11 ezer év legnagyobb természeti katasztrófája lehetett az Egyesült Királyság területén, a Norvég-tenger fenekén bekövetkezett földcsuszamlások váltották ki. Az elmozdult víz feltehetően elárasztotta Doggerlandot, azt a szárazföldi hidat, amely a mai Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia területét kötötte össze az Északi-tenger déli részén.

A szökőár katasztrofális hatással lehetett a korszak mezolitikus népességére. A kutatásban a szökőárból származó üledékek és lerakódások elemzésére az úgynevezett lumineszcens kormeghatározást használták, amely a tárgyak napfénynek való kitettségét követően kibocsátott energiát méri.

Az aberdeenshire-i Marytonban található üledéklerakódások kormeghatározásának segítségével a kutatók meg tudták állapítani a szökőár pusztításának erejét és idejét. Hasonló lerakódásokat vizsgáltak Skócia keleti és északi partvidékén, valamint a norvég partok mentén, továbbá a Shetland- és a Feröer-szigetek mellett.

Bár a Storegga cunamiról már évekkel ezelőtt tudtak a kutatók, az üledékek elemzésével először tudták modellezni, hogy milyen messzire jutott be a mai Skócia szárazföldjére, amit a szökőár sodort magával több mint 8000 éve – mondta el Mark Bateman, a tanulmány vezető szerzője, a Sheffieldi Egyetem geográfia professzora.

Hozzátette, hogy ilyen léptékű fenyegetés manapság nem várható Norvégia felől, de a világszerte tapasztalható vulkáni tevékenység miatt Nagy-Britannia azért ki van téve az esetleg keletkező szökőáraknak. Az egykori szökőárak modellezése pedig segíthet a jövendőbeli felkészülésben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére