Bonyolult eljárással készített eszközeihez ragasztót a neandervölgyi ember
2019. október 22. 16:35 Múlt-kor
Egy 50 000 évvel ezelőtt készült pattintott kőeszközön talált ragasztó arra engedi következtetni a szakértőket, hogy a neandervölgyi emberek az eddig feltételezettnél összetettebb gondolkodásra voltak képesek.
Korábban
Alkalmas alapanyag
A ragasztó alapanyaga a nyírfakátrány volt, elkészítésének számos lépése pedig komoly előre tervezést igényelt. A felfedezés abba az egyre valószínűbb irányba mutat, hogy a tudomány jócskán alábecsülte a modern ember evolúciós értelemben vett „unokatestvéreinek” intelligenciáját.
Az idők során előkerült neandervölgyi eszközleletek közül csupán egy maréknyi viseli a ragasztóanyag nyomát, a szakértők szerint azonban a látszatnál jóval gyakoribb lehetett ennek használata.
A Hollandiában talált kőeszköz az elmúlt 50 000 évet az Északi-tenger felszíne alatt töltötte – ez akár segíthetett is megőrizni rajta a kátrányos ragasztót. Marcel Niekus, a groningeni Kőkorszakkutatásért Alapítvány (Stichting STONE) szakértője elmondta: az egyszerű kőtöredéket valószínűleg növényi rostok vágására vagy állattetemek nyúzására használták.
Míg a nyírfakátrányt sok esetben arra alkalmazhatták, hogy fa markolatokhoz, nyelekhez erősítsék kőeszközeiket, ebben az esetben vélhetően arról van szó, hogy a megszilárdított kátrány adta magát a fogási felületet. Niekus elmondása szerint nem fedezhető fel semmiféle hajdani nyél nyoma a ragasztóban.
Ez a megoldás is jelentősen megkönnyíthette a felhasználó számára, hogy nyomást helyezzen az eszközre – anélkül, hogy felsértette volna bőrét rajta.
Az eszközt az élőhelyük fagyos peremén élő neandervölgyiek készítették, amikor a ma már az Északi-tenger alatt fekvő terület még a tudomány által Doggerland néven ismert szárazföld részét képezte. A neandervölgyiek itt apró vadászcsoportokban járták az itt elterülő jeges tundrát, ahol igen kevés fa állt rendelkezésre.
„Nagyon előre kellett tervezniük, mert a folyamathoz 40 kilogramm fára van szükség, és a tundrai viszonyok között ennyit korántsem könnyű összegyűjteni, mert csak törpe nyírfák állnak rendelkezésre” – mondta el Niekus.
„Idő- és energiabefektetés volt a tűzgyújtás és a kátrány kinyerése is” – mondta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- tegnap
- A kommunizmus sem tudott megálljt parancsolni a Divatcsarnok sikerének tegnap
- Az utolsó szamuráj csak a világháború után harminc évvel tette le a fegyvert tegnap
- Számos új információval gazdagodtunk a Holdról a Luna–1 űrszondának köszönhetően tegnap
- Szülei papnak szánták, ő orvos akart lenni, aztán mérnök lett, végül drámaíró 2025.01.01.
- 10 tény a whiskyről 2025.01.01.
- Stabilizálta a gazdaságot a pengő bevezetése 2025.01.01.
- Az ókorból ered a titkozatos déli kontinens gondolata, de csak 18. században cáfolták meg 2025.01.01.
