Ádáz hajsza folyt a II. világháború végén a német tudósokért
2023. február 6. 18:09 Múlt-kor
Miközben a szövetséges csapatok Európa vérrel áztatott földjéért harcoltak, titkos egységeik még ádázabb harcot vívtak a német atomprogram elméinek beszervezésében. Nagy-Britannia és a Szovjetunió láthatatlan küzdelme sokszor emberrablásokba torkollott, a legtehetségesebb németek azonban az Egyesült Államokban kötöttek ki.

Korábban
A fizikusok harca
1945 novemberének egy hideg és nyirkos napján Berlin romjai között három férfi üldögélt, borzongtak a hidegben.
Egyszer csak megjelent mellettük jövőjük kulcsa, aki egy brit katonai táborba kísérte őket. „Kérem, üljön le!” – mondta a Royal Navy egyik századosa.
Az asztalnál ült egy admirális. „Tehát” – kezdte – „megkeresték Önöket az oroszok?” Az egyik férfi, egy elektromossággal foglalkozó tudós a többiek nevében is válaszolt: „igen, az orosz titkosszolgálatok megkerestek bennünket, hogy költözzünk a Szovjetunióba, és dolgozzunk a kommunistáknak. Tudtuk, hogy ha visszautasítjuk az ajánlatot, megfosztanak bennünket szabadságunktól, ezért nem mondtunk nemet, de megragadtuk az első alkalmat, hogy közeledjünk az angolok felé, és felhívjuk figyelmüket arra, ami történik.”
Így folytatta: „az oroszok hatalmas pénzösszegeket, házakat és luxusételeket ajánlanak minden német tudósnak, aki hajlandó nekik dolgozni. A német elméket felhasználva az oroszok gyors léptekben közelítetik meg az amerikai ipari teljesítményt. Ha úgy akarják, inkább dolgozunk Önöknek, de akkor meg kell ígérniük, hogy megadnak minden erőforrást, amit csak össze tudnak gyűjteni.” A brit flotta két tisztje köszönetet mondott a németeknek. Ami ezt követően történt azonban nem ismert.
A berlini Vilmos császár emléktemplom romjai 1945 nyarán
Sok történész a fizikusok harcaként írta le a második világháborút. A tudomány fontos szerepet játszott minden háborúban, 1939 és 1945 között azonban döntő tényezőnek bizonyult.
Nem meglepő tehát, hogy a legnagyobb győztes hatalmak – Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió – nem vesztegették az időt, igyekezték megszerezni a legjobb tudósokat, szakembereket és felszereléseket, amelyekkel Németország rendelkezett.
A német tudósok elitjének jelentős ösztönzőket nyújtottak. A Szovjetunió például azt ajánlotta fel, hogy amennyiben hajlandóak három évig nekik dolgozni, átköltöztethetik egész családjukat és összes bútoraikat. Ha úgy döntenek, hogy öt évre költöznek, az esetben magukkal vihetik háztartásbelijeiket is.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Ha másban nem is, a balatoni hajózás kérdésében egyetértett Széchenyi és Kossuth 09:50
- Bajosan fért volna be az ebédlőbe az angol ügyvéd különös árverési zsákmánya 09:05
- Lenézte a motorkerékpárokat a legendássá váló Darázs tervezője tegnap
- 10 érdekesség Liszt Ferencről tegnap
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét tegnap
- Péntektől láthatók 2023 legkiválóbb sajtófotói a Magyar Nemzeti Múzeumban tegnap
- Egy lengyel és egy magyar huszár hozta létre az Egyesült Államok ütőképes lovasságát tegnap
- Budapest közműveinek történetével ismerkedhetünk meg szombattól a Kristály Színtérben tegnap