2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

A világ legnagyobb festményhamisítója, aki a megszállókat és a művészeket is átverte

2021. április 18. 14:52 Múlt-kor

Joggal pályázhatna Han van Meegeren a minden idők legnagyobb festményhamisítója címre. A két világháború között tevékenykedő holland rajongott a XVII. századi németalföldi festészetért, és ahhoz hasonló stílusú műveket készített. Mindezért a kubizmus és a szürrealizmus korában a kritikusok idejétmúltnak tekintették a művészt. A fantáziátlannak tartott, ám a nagyközönség előtt igen népszerű Meegeren tájképeinek sokszorosításával, valamint portréfestőként jelentős összegeket keresett, ez volt a másik ok, amiért a művészvilág szinte kitagadta.

Han van Meegeren

Elhatározta, hogy bolondot csinál az őt kritizálókból, ezért hamisítványokat kezdett gyártani a holland aranykor egyik nagy mestere, az utánozhatatlannak tartott Johannes Vermeer stílusában.

A világtól elzárva, egy dél-francia kisvárosban töltött hat év alatt tökéletesen megtanulta az évszázadokkal korábbi korszak festékkeverési módszereit, és arra is ügyelt, hogy eredeti vászonra fesse a képeit.

Annyira figyelt a részletekre, hogy saját maga által összeállított, borzszőrből készült ecsettel festett, mint „elődje”. Első alkotásáról, az 1937-ben elkészült Emmauszi vacsoráról – miután egy 100 és 120 °C közé felhevített kemence, fekete tinta és némi formaldehid segítségével több száz éves külsőt kölcsönzött a festménynek – a szakma egyöntetűen azt gondolta, hogy Vermeer legszebb műve került elő.

Az eredeti terv szerint a hamisítónak ekkor le kellett volna lepleznie magát. Meglátta azonban a folyamatban rejlő pénzügyi lehetőségeket, és miután 520 ezer guldenért (mai áron több mint egymilliárd forint) tudta eladni a képet egy múzeumnak, kihasználta a második világháború zűrzavara előtt és alatt kínálkozó lehetőségeket, amikor is rengeteg rejtélyes alkotás tűnt fel a piacon. Van Meegeren újabb másolatai milliókat kóstáltak, így hatalmas vagyonra tett szert.

A világháború után a Harmadik Birodalom Hitler utáni második embere, Hermann Göring egy osztrák sóbányában elrejtett hagyatékában egy addig ismeretlen Vermeer-képet találtak (Krisztus a házasságtörő asszonnyal). A szálak hamar elvezettek van Meegerenhez, akiről kiderült: 1,65 millió guldenért adta el a művet a megszállóknak.

A láncdohányos, alkoholfüggő és altatókon élő művészt árulás vádjával azonnal letartóztatták, hiszen nemzeti kincsnek számító képet árusított el a náciknak. A halálbüntetéstől tartva bevallotta, hogy ő valójában „csak” egy hamisító. Mivel nem hittek neki, tehetségét tanúk előtt kellett bizonyítania a perében.

Hat hónapon át festett a bíróság tagjai előtt, állítólag tajt részegen, hiszen csak ilyen állapotban csókolta homlokon a múzsa. Jézus az orvosok között című képének elkészülte után szemernyi kétség sem maradt a bírákban: a század legnagyobb hamisítója ült előttük.

A hazaárulás alól felmentették az időközben a nép hősének kikiáltott festőt, más csalásaiért azonban egy év börtönre ítélték. Ám egy napot sem ült le belőle, mielőtt még rács mögé került volna, szívinfarktust kapott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár