A vérét is megihatták az 1200 éve feláldozott perui nőknek

A maradványokat a perui fővárostól, Limától több száz kilométerre északra, Chiclayótól néhány kilométerre található Huaca Santa Rosában fekvő ősi templom területén találták meg. A templom egykoron a Peru északi részén 750-től mintegy 1375-ig virágzó ún. lambayaque kultúrahoz tartozott. A régióban élő emberek élénk kereskedelmi kapcsolatokat folytattak a mai Ecuador, Kolumbia és Chile területén élőkkel, és hatalmas templomok által uralt vallási komplexumokat emeltek. A kultúra végül a chimú birodalom által a 14. század végén rájuk mért vereség nyomán indult hanyatlásnak.

„Egy nagyjából 1200 éves templomot találtunk, amelynek volt egy, a papok által a nők isteneknek való feláldozására használt titkos kamrája. A helyiséget magáncélú szertartásokra használták. A rituálék helyszínéül szolgáló helyiség teljesen fennmaradt” – mondta el a felfedezésről az ásatás vezetője, Edgar Bracamonte. A régészek a csontvázak mellett kerámiaedényekre és egy láma maradványaira is rábukkantak. A kutatók feltételezik, hogy a nőket áldozati szertartás keretében ölhették meg.

Mindegyik koponya kelet felé, az Andok irányába néz, ami (a maradványok mellett elhelyezett tárgyakkal és állatcsontokkal egyetemben) arra utalhat, hogy az áldozatok olyan, inkák megjelenése előtti civilizációhoz tartozhattak, mint a moche (vagy mocsika), a wari és a cajamarca. A felfedezés egyúttal arra is rávilágít, hogy szoros kapcsolat lehetett a preinka kultúrák között. A koponyák pozíciója pedig azért is érdekes, mert a moche és a lambayaque kultúrához tartozó, feláldozott férfiak maradványait teljesen másképpen helyezték el.

„Ami különösen felkeltette a figyelmünket, az egy körülbelül 24 éves fiatal lány szokatlan pozíciója volt. A rámpa közepén helyezték el kerámiaedények és egy láma maradványai társaságában. Ez a felfedezés azért nagyon fontos, mert felfedi számunkra a mocsikák és a lambayaque kultúra közötti szoros kapcsolatot” – magyarázta Bracamonte.

Mint a kutató beszámolt róla, mindegyik áldozatot más helyen találták meg. A tudósok úgy vélik, hogy a nőket olyan szertartáson áldozták fel, amelynek akár még a vérük megivása is a részét képezhette. Mivel azonban a területen korábban nem találtak ebből az időszakból származó maradványokat, az áldozati szertartások pontos részletei nem ismertek, ám könnyen elképzelhető, hogy később az inkább is merítettek belőlük rítusaik során. Az áldozatok feltételezések szerint fogolyként vagy rabszolgaként kerülhettek a lambayaque kultúra területére.   

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták