A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
2018. augusztus 23. 17:02 Múlt-kor
Korábban
A spártai nők olyan társadalmi státust és hatalmat élvezhettek, amely Hellász más részein hallatlan volt
Jean-Baptiste-Camille Corot: Fiatal spártai lányok (1868-1870)
Thuküdidész jól leírta a nők általános helyzetét az ókori Görögországban azzal, hogy számukra „a legnagyobb dicsőség az, ha minél kevesebbet beszélnek róluk a férfiak, akár dicsérve, akár átkozva.”
Habár voltak különbségek az egyes városállamok között, néhány általános következtetés igaz a legtöbbre: tudjuk, hogy Delphoiban, Gortüszben, Thesszáliában és Megarában a nők birtokolhattak földet, de nem rendelkeztek semmiféle jogi vagy politikai státussal. A demokráciát gyakorló városállamokban a nők – hasonlóan a rabszolgákhoz, metoikoszokhoz (idegen államok polgárai) és gyermekekhez – nem kaptak választójogot. Akárcsak a rabszolgák, az oikosz (háztartás) része voltak, a családfő, azaz a küriosz irányítása alatt.
Amíg férjhez nem mentek, a nők apjuk vagy más férfi rokonuk irányítása alatt éltek, házasság után pedig a férj vette át a kürioszuk szerepét, így ő intézkedett a vele kapcsolatos jogi ügyekben. Mivel tulajdonjoguk korlátozott volt, az athéni nők nem számítottak teljes jogú polgárnak, mivel a polgárjog a tulajdonhoz is volt kötve. Némi tulajdonuk lehetett ajándékozás vagy saját hozományuk által, azonban a küriosz ezzel ugyanúgy rendelkezhetett, mint a saját tulajdonával.
Spárta ezzel szemben egészen más világ volt, itt a nők létfontosságú szerepet játszottak a városállam hadigépezetének fenntartásában. Olyan státust, hatalmat és tiszteletet tudhattak a magukénak, amely hallatlan volt Görögország más részeiben. Mivel a spártai férfiak idejét teljességgel lekötötte a katonai képzés és gyakorlás, az egyéb csoportos tevékenységek és maga a háborúzás, a nők működtették a gazdaságokat és az otthont. Becslések szerint a Kr. e. 4. századra a spártai nők a városállam földbirtokainak 35-40%-át birtokolták, a hellenisztikus korban (Kr. e. 323 – Kr. e. 31) a leggazdagabb spártaiak között is voltak nők. Ezek a nők mind saját birtokaikat, mind férfi rokonaik birtokait irányították.
Spártában a nők ritkán mentek férjhez 20 éves koruk előtt, athéni társaikkal ellentétben. Míg az athéni nők többnyire egész testüket elfedő ruhákat hordtak, és ritkán hagyhatták el otthonukat, a spártai nők sokkal lengébb és kihívóbb öltözetet viseltek. A spártaiak a fiúkat és a lányokat is taníttatták.
Miért voltak ennyire elnyomva az athéni nők? Legtöbbször azt a választ hallani erre a kérdésre, hogy az ősi patriarchális társadalom berögzült aspektusáról van szó. Ironikus módon azonban inkább az athéni demokráciához van köze: az athéni férfiak egyik legnagyobb félelme volt a nők paráználkodása. A házasságban született gyermekek apaságának bizonytalansága ugyanis öröklési és ezáltal polgárjogukat veszélyeztette. Emellett úgy tartották, a paráználkodás csökkenti a nő tisztaságát, és megrontja elméjét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 90 éves korában elhunyt Sediánszky János író, újságíró, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsorvezetője 16:33
- Lámpavas és pillangó 15:52
- Gimnáziumi együttestől vezette a világsikerig az Omegát az utánozhatatlan Kóbor János 15:07
- „Nem vagyok én apáca!” Árpád-házi Boldog Erzsébet kalandos élete 14:25
- Bíróság tiltott el a régiségvásárlástól egy bűnözőkkel üzletelő amerikai milliárdost 13:42
- Miként alakultak a magyar parlamenti élet karikatúrái 1867 óta? 13:02
- Nagy árat fizetett Japán a „gyalázat napján” elért sikerért: 80 éve érte támadás Pearl Harbort 11:00
- Méltó módon temetik el a mohácsi csata áldozatait az 500. évforduló alkalmából 08:28
