A tudásra szomjazó, paraszti származású fiatalok előtt is nyitva állt Tessedik Sámuel iskolája

Apja az alberti szlovák telepesek papja volt, az ő halála után német származású felesége Pozsonyba költözött hétéves fiával. Tessedik a pozsonyi evangélikus gimnáziumban, majd – hogy a magyar nyelvben járatosabb legyen – a debreceni református kollégiumban tanult.

1763-tól az erlangeni evangélikus egyetemen teológiát, orvostudományt és természettudományokat tanult, majd Halléban a nagy hírű árvaházat, Jena és Potsdam környékén a csatornarendszereket, a vízszabályozó gátakat, az öntözéses kísérleteket, a lecsapolási munkálatokat, a homokmegkötést, a mezőgazdaságot és a közoktatást tanulmányozta.

1767-ben segédlelkésznek hívták a Békés megyei Szarvasra, ahol rövidesen vezető lelkész lett, és tanított az evangélikus iskolában. Két házasságából 18 gyermeke született, közülük azonban csak kilenc érte meg a felnőttkort.

Tessedik 1780 májusában (Mária Terézia tanügyi rendelete, a Ratio Educationis kiadása után három évvel) megalapította „gyakorlati gazdasági intézetét”. Iskolája három fő részre tagolódott: az elemi vagy népiskolai tagozaton az általános alapismereteket oktatták, a második tagozaton mezőgazdasági témák, a harmadikon az ún. műipari ismeretek elsajátítása volt a cél.

Ez utóbbi tagozatok a természettudományi és a gazdasági tárgyakra helyezték a súlyt, nem mellőzve a gyakorlati oktatást sem. A tanítás nyelve a tananyag jellegétől, a tanulók összetételétől függően szlovák, német vagy magyar volt, a tankönyvek jelentős részét Tessedik írta.

Az iskola, amelyet könyvtár, laboratórium és szemléltető gyűjteménytár egészített ki, nyitva állt a tanulni vágyó parasztfiatalok előtt, ellátta a leendő néptanítók gazdasági továbbképzését, és a gazdálkodás vezetéséhez – későbbi szóhasználattal a gazdatiszti teendőkhöz – elengedhetetlen alapismereteket is oktatták.

Tessediknek egyre több vitája támadt az egyházközség elöljáróival, végül 1795-ben fel kellett függesztenie az iskola tevékenységét. A képzés három év múlva állami támogatással újraindult, de ekkor már a Helytartótanács felszólítására a „diákokat”, a jobbára felnőtt, nemesi származású, gazdasági vezetésre kiszemelt férfiakat a vármegye küldte.

Az Európa-szerte ismert gyakorlati gazdasági iskola 1806-ban zárt be végleg, pénz hiányában. A szarvasi példára indult 1802-ben a nagyszentmiklósi gyakorlati gazdasági szakiskola, amely ugyancsak Tessedik tervei alapján kezdte meg működését.

Szerteágazó és gazdag írásos életműve több mint négyszáz tételt számlál. 1784-ben jelent meg fő műve Der Landmann in Ungarn címmel – a magyar fordítás két évvel később A parasztember Magyarországon mitsoda és mi lehetne címmel látott napvilágot.

Tessedik a parasztság korabeli állapotának leírása után azt boncolgatja, hogy milyennek kellene lennie az eszményi falunak és gazdaságának. Műveiben feltárta Szarvas gazdasági fejlődését, összefoglalta a szarvasi iskola küzdelmes éveit, önéletírásában pályafutása sikereit és kudarcait. Számos könyve foglalkozik a mezőgazdaság egy-egy ágazatával (fásítás, állattenyésztés, állatorvoslás stb.).

Tessedik elévülhetetlen érdemeket szerzett az alföldi szikesek befásítása, az akácfa és a mezővédő erdősáv meghonosítása, a rétművelés, a szénaszárítás és a szénapajták építése terén. Jó példát mutatott a lóhere és a lucerna, a kertészeti kultúrák (saláta, burgonya, sárgarépa) termesztésére.

Az istállózó állattartás révén rendszeresen tudta trágyázni a földeket, ő alkalmazott Szarvas környékén először sorvetést, meghonosította a vasborona és a henger használatát. Új méznyerési eljárásának köszönhetően a méheket már nem kellett elpusztítani.

Közreműködött a feldolgozóipar, az értékesítés, a vízi és szárazföldi szállítás megszervezésében, kutakat fúratott a tiszta ivóvíz biztosítása érdekében, szorgalmazta az árva- és szegényügy megoldását. Részt vett a keszthelyi Georgikon megszervezésében, amelynek elnöke is volt.

Tessedik, aki 1809-ben magyar nemességet kapott, 1820. december 27-én hunyt el Szarvason. Nevét viselte a 2008-ban a gödöllői Szent István Egyetem szervezetébe beleolvadt szarvasi főiskola, jelenleg is működik a gödöllői Tessedik Sámuel Anya- és Gyermekotthon. A Magyar Agrártudományi Egyesület 1961-ben Tessedik Sámuel emlékérmet alapított, amelyet évente ítélnek oda.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás