2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

A történelem legvérszomjasabb sorozatgyilkosa a kora újkori Németországban szedhette áldozatait

2020. március 11. 17:48 Múlt-kor

Megtörtént eset vagy egyszerű népmese?

Az eltelt idő, a források ritkasága és ugyanezek megbízhatatlansága miatt gyakorlatilag lehetetlen feladat elválasztani Peter Niers történetében a legendát a valóságtól. Számos, kísértetiesen hasonló történet is keringett a korban német nyelvterületen, ezek főszereplője egy bizonyos Christman Genipperteinga.

Genipperteinga a legenda legtöbb változata szerint 964 emberrel végzett pályafutása során. Ez a gonosztevő egy bonyolult hegyi barlangrendszerben lakott, ahonnan belátta a környező utakat, és kiszemelhette áldozatait, majd a gyilkosságokat követően elrejthette zsákmányát és megszabadulhatott a holttestekről a járatok valamelyikében.

Áldozatainak már-már hihetetlenül magas száma, az igencsak valótlannak ható körülmények (egy emberek tömegeit legyilkoló és értékes tárgyak tömkelegét összegyűjtő bűnöző éveket tölt egyetlen rejtekhelyen anélkül, hogy bárki felfedezné) és az ismerős toposzok miatt a történészek arra következtetnek, Genipperteinga minden bizonnyal kitalált személy, akiben Peter Niers és más hírhedt korabeli bűnözők tulajdonságai ötvöződtek.

Habár zavart okozhat a narratívában, hogy Genipperteinga elfogása és kivégzése egyes pamfletek szerint még Niersé előtt, az 1570-es években történt, a legkorábbi róla szóló forrás 1581-et említ – ami csak alátámasztja azt, hogy valójában Genipperteinga esetében is Niersről van szó.

Christman Genipperteinga története egyedül elfogása mikéntjében különbözik jelentősen Peter Niersétől: a csaknem ezer emberrel végző gyilkost a pamfletek többsége szerint asszonya árulta el.

Genipperteinga ugyanis hét éven át egy általa elrabolt nőt tartott láncra verve barlangjában. A nővel számos gyermeket nemzett, azonban őket is kivétel nélkül megölte születésük után (egyes változatokban – a fekete mágia visszatérő motívumaként – meg is ette őket).

A nő addig kérlelte az útonállót, hogy csak egy rövid időre hadd menjen emberek közé, míg végül a férfi megengedte neki, hogy a legközelebbi városba menjen, bízva esküdözésében, hogy nem árulja el senkinek.

Végül azonban a városban a nő – látva a sok játszadozó gyermeket – lelkileg megtört, és elmondott mindent a hatóságoknak. Egy nagy, fegyveres tömeg verődött össze, és megmászták a hegyet Genipperteinga barlangjához.

Itt elfogták a férfit, és elámultak az általa a barlang járataiban felhalmozott zsákmány mennyiségén – az 1581-es pamflet szerint egy egész éven át tartó vásárt lehetett volna rendezni belőle.

A legenda szerint Genipperteinga gyilkosságait naplója is bizonyította – eleve kérdéses, hogy egy közrendű, vidéki német lakos a 16. században tudott volna írni-olvasni –, amelyben pontosan vezette bűncselekményeit és a megszerzett zsákmányt.

Genipperteingát a leírások szerint szintén kerékbe törték, és itt is úgy tűnik, Niers történetének továbbszínezett változatáról van szó: kilenc napon át tartották „erős ital” segítségével életben összetört csontokkal, a kerékhez kötözve.

A két történetet összevetve Peter Niersé tűnik a korábbinak és valószerűbbnek, minden meseszerű és mágikus elem dacára (érdekesség, hogy Genipperteinga esetében jóval ritkábban fordul elő utalás a mágiára, a vele foglalkozó legkorábbi ismert pamfletben például egyáltalán nem).

A kettő között talán úgy lehet a legjobban megfogalmazni a különbséget, hogy míg Peter Niers története alapvetően egy valóban létezett bűnözőé, amelyet számos valótlan elemmel színeztek ki, addig Christman Genipperteinga legendája egy lényegében fiktív beszámoló, amely tartalmaz valós esetekből kölcsönzött elemeket.

Ha valósnak tekintjük Niers áldozatainak alátámaszthatatlan, ám még a hihetőség határain belül lévő számát (544), akkor minden bizonnyal a történelem legvérszomjasabb sorozatgyilkosát „tisztelhetjük” személyében.

A bizonyított esetek számát tekintve ugyanis a „legeredményesebb” sorozatgyilkos jelenleg „a szörnyeteg” néven is ismert kolumbiai Luis Garavito, aki 1992 és 1999 között 138 emberrel, többnyire utcagyerekekkel végzett hazájában és a környező országokban, azonban könnyen lehet, hogy akár 300-nál is több áldozata volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Fegyveres parasztok egy 1525-ben készült német ábrázoláson (kép forrása: Wikimedia Commons)Helfenstein grófjának kivégzése a német parasztháborúban, az úgynevezett weinsbergi mészárlás során, Fritz Neuhaus 1879-es festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)Helfenstein grófné könyörög férje életéért idősebb Matthäus Merian 1629-ben készült metszetén (kép forrása: Wikimedia Commons) 16Kóborló fegyveresek (nők és férfiak vegyesen) a német parasztháború idején (kép forrása: Wikimedia Commons)Harcoló német parasztok egy 1522-ben készült metszeten (kép forrása: Luisa Vallon Furmi / dreamstime.com)Zsákmányukat számoló rablóbanda egy 1530-ban készült metszeten (kép forrása: mediastorehouse.com)A kerékbetörés kezdetének és végének ábrázolása egy 1586-os illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)Az „osculum infame”, azaz a „szégyenteljes csók”, amellyel a kora újkori néphit szerint a boszorkányok egyezséget kötöttek az ördöggel, a Compendium Maleficarum című 1626-os itáliai kiadvány illusztrációján (kép forrása: Twitter)A kerékbetörés alternatív gyakorlata egy 1633-ból való illusztráción: az áldozatot eleve a kerékhez kötözik, és bottal vagy vasrúddal törik el csontjait, ahogyan a leírás szerint Christman Genipperteingával is tették (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár