2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig befolyásos Muszlim Testvériséget

2021. március 22. 17:38 Paul Skates

Egyiptom feltámadása

A 20. század első felében az egykori Török Birodalom arab területein a legszélesebb körben Haszan al-Banna mozgalma terjedt el, amely az iszlám központi szerepét hangsúlyozta minden jövőbeli fejlődéshez, és meggyőződéssel vallotta, hogy a vallás adaptálható a modern élethez. A legfontosabb probléma, amelyre választ kellett találniuk a még mindig jelen lévő európai gyarmatosítás volt.

Az 1906-ban vallásos egyiptomi családban született, az Al-Azhar teológiai szemináriumain nevelkedett al-Banna az iszlám lényegével szembeni kérlelhetetlensége már fiatalkorában megmutatkozott. Létrehozott egy szervezetet a „Törvény megszegése elleni vétségek” néven, amelynek tagjai azokat az embereket vádolták és ítélték meg, akikről úgy gondolták, hogy megszegték a vallási vagy erkölcsi szabályokat. A mélyen vallásos, folyamatosan böjtölő, hétfőn és csütörtökön nem étkező al-Banna Kairóban lett tanító, azonban 1927-ben Isztambulba költözött.

A nyugathoz államszervezetileg is kötődni igyekvő Kemal Atatürk 1924-ben olyat tett, amivel az 1453 óta folyamatosan létező, a világ muzulmán hívőinek egységét egy csapásra szétrombolta: megszüntette az isztambuli Oszmán Kalifátust. Erre válaszul hozta létre al-Banna 1928-ban a Muszlim Testvériség vallásos közösségét, amely a kalifátus helyét igyekezett átvenni, azonban köreiben − a kalifátussal ellentétben − lényegesebben nagyobb figyelmet kapott a politikai fókuszpont. A posztmodern szalafista mozgalmak sorába illeszkedő törekvés alternatívát kínált a nyugati kapitalizmussal és a marxista elképzelésekkel szemben egyaránt.

Al-Banna számára az iszlám egybefoglalt mindent: a magán- és publikus ügyeket is. Az iszlám nemcsak vallás, hanem a nemzetiség és a polgárság egy formája. A követőik a leggyakrabban azért prédikáltak, hogy az emberek visszatérjenek az ősi vallási gyakorlatokhoz és az iszlám törvény (sária) szabályainak szigorú követéséhez. A Testvériség tagjai elkötelezték magukat, hogy harcolnak a laikus, illetve a nyugati és az európai hatások ellen, ugyanakkor a tradíció és a modernség sajátos ötvözetét igyekeztek a hívek elé tárni.

A brit gyarmati uralom ellen harcolva a Testvériség a társadalom, az állam, a kultúra és a vallás egyetlen „totális és teljes” egésszé olvasztását tűzte zászlajára. Al-Banna csoportja úgy vélte, első lépésként egy közös iszlám államot kell létrehozni, amelynek működéséhez néhány jelentős nyugati „találmányt” is beemelt volna, úgymint az alkotmányos kormányzást, valamint a demokrácia elvét.

1932 őszén a Muszlim Testvériség székhelyét Kairóba költöztették (ugyanis Haszan al-Bannát a fővárosba helyezték), ahol megsokszorozta az iskolák számát a szegénynegyedekben, jótékonysági szervezeteket, rendelőintézeteket és könyvtárakat hozott létre az ország több pontján. Kissé populista, de leginkább realista módon főként Egyiptom hátrányosabb helyzetű lakosaira fordított nagyobb figyelmet.

A fiatal mozgalom közönsége gyorsan növekedett: 1933-ban kétezer tagja volt, 1935-ben már 40 ezer, majd ez a szám az 1940-es évek elejére több mint 200 ezer lett. A jeruzsálemi muftihoz közel álló al-Banna Egyiptom határain kívülre is ki akarta terjeszteni befolyását, s 1947-től kezdve Palesztina felszabadításáért, majd pedig Izrael állam ellenében harcoltak.

Ekkoriban a mozgalomnak már több mint kétmillió tagja volt Egyiptomban, s a jól kiépült szervezet gyakorlatilag államként működött az államban (saját hadsereg, egészségügyi intézmények, iskolák). 1948. december elején a tervezett Izraellel kötendő fegyverszünet miatt súlyos zavargások törtek ki, amelyek megfékezésére bevetették a kairói rendőrség teljes erejét, december 8-án pedig az „állam biztonságának veszélyeztetése” miatt feloszlatták a mozgalmat.

Néhány nappal később, a Testvériség egyik tagja meggyilkolta a miniszterelnököt. Az újabb válasz nem váratott sokat magára: 1949. február 12-én merénylet áldozatául esett Haszan al-Banna is. A mozgalom azonban nem omlott össze, s máig jelentős, bár ellentmondásos szerepet tölt be Egyiptomban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az Oszmán Birodalom nagyságának egyik jelképe, a kelet-törökországi Isak pasa szeráj a reggeli ködben.Antoine-Jean Gros: Az abukiri csata, 1799. július 25. (1806). Ebben az összecsapásban győzték le Napóleon seregei az oszmán haderőt.Hívők az Al-Azhar mecsetnél a déli ima idejénAtatürk 1930 körül.Haszan al-BannaA Korán oktatása Egyiptomban, 1938.Diákzavargások Kairóban, 1936: tüntetők veszik körbe Naszim miniszterelnök autóját

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár