2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig befolyásos Muszlim Testvériséget

2021. március 22. 17:38 Paul Skates

Reformerek kora

Az iszlám világ reformjának és megújulásának első hulláma a 19. század második felétől élénkült meg, s alapvetően a „pániszlamizmus” és a konzervativizmus talaján állt, de célja volt a gazdaság nyugati minták alapján történő megreformálása és az iszlám hagyományok gyakorlatának megváltoztatása − sőt esetenként hatókörének leszűkítése is. Az egyik legjelentősebb képviselője az 1838-ban egy kabuli családban született Dzsamál ad-Dín al-Afghani volt.

1868-ban − amikor a brit hadsereg elleni felkelések megsokszorozódtak − el kellett hagynia Afganisztánt, mivel a gyarmati hatalmak attól tartottak, Afghani prédikációi erősítik és táplálják a lázadásokat. Még Párizsba száműzve is folyamatosan prédikált, hogy megtalálja útját a Koránhoz, amely az ő szemében az egyetlen út volt a muzulmán világ megreformálásához.

Emellett azonban nyitott volt arra is, hogy a muszlim gondolkodásba integráljon minden olyan politikai és tudományos ismeretanyagot, amelyről azt feltételezte, hogy elősegítheti az umma (az iszlám nemzet) fejlődését.

Afghani leghíresebb utóda, a brit gyarmatok számát csökkenteni és muzulmán országokat egyesíteni igyekvő Mohamed Abdou volt, aki Franciaországban ismerkedett meg mesterével. Az iszlám szigorúsága és zárkózottsága ellenére Abdou Riszálat at-Tawhíd (Az egyistenhit levele) című művében meglehetősen modern hozzáállásról tett tanúbizonyságot: úgy vélte, hogy az iszlám hit és a nacionalizmus összeegyeztethető.

A 20. század elején az iszlám vallás helyzete paradox volt. A muzulmán világ egy intellektuális pezsgésen ment keresztül, a legbefolyásosabb teológusok a Próféta üzenetét igyekezték modernizálni és reformokkal élénkíteni, ugyanakkor kínosan ügyeltek arra, hogy az alapvető mondanivalóján ne változtassanak.

Az iszlám egyáltalán nem nevezhető központi vallásnak abban az értelemben, ahogy a római katolikus vallás. A politikai vagy intézményesült iszlám csupán az Oszmán Birodalom idején alakult ki − ez pedig máig  érzékeny téma a szunnita világban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Az Oszmán Birodalom nagyságának egyik jelképe, a kelet-törökországi Isak pasa szeráj a reggeli ködben.Antoine-Jean Gros: Az abukiri csata, 1799. július 25. (1806). Ebben az összecsapásban győzték le Napóleon seregei az oszmán haderőt.Hívők az Al-Azhar mecsetnél a déli ima idejénAtatürk 1930 körül.Haszan al-BannaA Korán oktatása Egyiptomban, 1938.Diákzavargások Kairóban, 1936: tüntetők veszik körbe Naszim miniszterelnök autóját
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár