A török kiűzésének előjelét is felfedezni vélték az 1680-as üstökösben

A hétfő reggel kezdődő konferencia nyitó előadásában Tóth Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa az üstököskutatás jelenlegi helyzetét, 21. századi kérdéseit vázolja, majd pedig több kutató művelődéstörténeti szempontból elemzi az 1680-as üstökös jelentőségét. A rendezvény zárásaként bemutatják az Üstököst látni – Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei című könyvet. A hatszáz oldalas, négy nyelvű kiadványban az üstökössel foglalkozó korabeli szövegek, hozzájuk kapcsolódó tanulmányok olvashatók. Most először jelenik meg Friedrich Madeweis amatőr csillagász, hallei postamester Zsolnán kiadott cseh nyelvű értekezése és Jacob Schnitzler erdélyi evangélikus teológus két írása.

Az egyik latin nyelvű, Wittenbergben kiadott szöveg általában az üstökösökkel kapcsolatos ismereteket összegzi, a másik német nyelvű, Nagyszebenben nyomtatott írás pedig kifejezetten az 1680-as üstökössel foglalkozik. Kisztei Péter református teológus két magyar nyelvű, először Kassán kinyomtatott prédikációja pedig azóta csak egy, ma már alig hozzáférhető kiadásban jelent meg a 20. század elején. A Wittenbergben megjelent szöveg a 17. század közepén keletkezett, a másik három az 1680-as üstökös felbukkanását követő néhány évben. A négy, részletes jegyzetekkel ellátott forrás megtalálható a könyvben hasonmás kiadásban, továbbá a könnyebb olvashatóság kedvéért eredeti nyelven, de mai átírással és az idegen nyelvűek magyar fordításban is.

Farkas Gábor Farkas, az OSZK osztályvezetője, a kötet egyik szerkesztője elmondta: az írások érdekessége például, hogy a saját korukban kifejezetten magas színvonalú tudományos megfigyelések, következtetések keverednek teológiai eszmefuttatásokkal és a kora újkori asztrológia, égi jelenségekkel kapcsolatos hiedelmek színes leírásával. Az üstökös 1680 novemberétől hónapokon át éjszakáról éjszakára látható volt Európában. Foglalkoztatta a korabeli közvéleményt, tudományt, de még politikai értelmezések is kapcsolódhattak hozzá például, hogy az üstökös előjele a török birodalom elleni háborúnak, ami a század végére a magyar területek túlnyomó részének hódoltság alóli felszabadulásához vezetett.

A kiadványban a 17. századi szöveghez nyolc modern kísérőtanulmány kapcsolódik. Van köztük például olyan, amely feldolgozza az összes eddig megtalált 16-17. századi csillagászati vonatkozású magyar területen vagy magyar nyelven nyomtatott szöveget, amely valamivel több mint kéttucat lehet. Az Üstököst látni című kötet a Nemzeti Kulturális Alap, az OSZK és a Sárospataki Református Kollégium Könyvtárának támogatásával az MTA Könyvtár és Információs Központ és a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg. A konferencia helyszínén, az OSZK dísztermében rendezett kiállításon ritka 17. század végi nyomtatványok, metszetek láthatók, köztük több olyan is, amiből csupán két példányt ismert a világon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején