A sah kétmillió dollárral sem tudta meggyőzni Khomeinit, hogy vonuljon vissza a politikától
2021. június 3. 14:58 MTI
32 éve, 1989. június 3-án hunyt el Ruhollah Moszavi Khomeini, Irán legfőbb vallási vezetője, a Mohammad Reza Pahlavi sah uralmát megdöntő iszlám forradalom vezetője. Végakaratában kíméletlenül ostorozta az Egyesült Államokat, a Szovjetuniót, a nemzetközi cionizmust.
Khomeini az 1980-as években
Korábban
A tömegek kegyeltje
1902. szeptember 24-én, a perzsa időszámítás 1281. évében született a közép-iráni Khomeinben. Apja mollah (muzulmán hittudós) volt, aki a sah és a földbirtokosok hatalma ellen prédikált, ezért ellenségei fia születése után nem sokkal agyonverték.
Az elárvult ifjút tudós bátyja nevelte, majd a síita „Rómában”, Kom városában folytatott teológiai, jogi, filozófiai tanulmányokat. 1928-ban megnősült, három lánya és két fia született, legidősebb fiát száműzetése idején a sah titkosszolgálata meggyilkolta.
Khomeini az iszlám törvények és jog elismert tudósa lett, tanított, könyveket írt, ezek közül már az első közvetlen támadás volt a sah diktatórikus uralma, a külföld előtti behódolás, az iszlám kultúra módszeres lerombolása ellen. Az 1950-es évek elején már mint főpap, ajatollah (Allah megbízottja) állt ki az iráni olajat államosító Moszadik-kormány mellett.
Gyűlölete a sah és környezete iránt tovább fokozódott, amikor 1953-ban a külföldi olajvállalatok és a CIA segítségével szervezett puccs megbuktatta a kormányzatot.
Khomeini szónoklataiban ostorozta a Mohammad Reza Pahlavi által 1962-ben meghirdetett „fehér forradalmat”: a kapitalizálódást, a külföldi tőke bevonását, a feudalizmus maradványainak felszámolását, a földbirtokok (köztük az egyháziak) kisajátítását, az egyházi előjogok megtépázását, mindazt, amit a perzsa hagyományok és életforma lerombolásának tartott.
A sah 1963-ban őrizetbe vetette, mire tüntetéshullám árasztotta el az országot, a „Halál vagy Khomeini” jelszót skandáló tömeg és a hadsereg összecsapásaiban több ezer ember vesztette életét.
Mohammad Reza Pahlavi ezután állítólag kétmillió dollárt ajánlott fel neki, ha külföldre távozik, mire Khomeini a dupláját ígérte, ha a sah vonul vissza a politikától. Hogy miből szerezte volna a pénzt? „Nekem csak egy szót kell szólnom, és másnapra a bazárból összegyűlik a négymillió” – felelte.
Khomeini szimpatizánsaival
Khomeini ereje nemcsak az iszlámból, a tömegek fanatizmusából fakadt, mögötte állt a külföldi tőke behatolása által veszélyeztetett, az évszázadok alatt családi, etnikai, vallási és törzsi szálakkal összefonódott nagyhatalmú bazár is. Khomeinit halálra ítélték, de mivel a vallási vezetés „nagy ajatollahnak” nyilvánította, „csak” száműzték az országból.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Sztálin és Hruscsov egyaránt féltékeny volt Zsukov marsall harctéri sikereire 16:58
- Csak Napóleon elitgárdájának megfutamodása törte meg a franciák lelkesedését Waterloonál 15:47
- Három klasszikus vígjáték tekinthető meg ingyenesen a hétvégén online 12:53
- Különleges pénzérmével emlékezik meg Ennio Morriconéról Olaszország 12:08
- 90 évesen került börtönbe a világ legidősebb sorozatgyilkosa, a bánáti „Anujka nagymama” 11:07
- Ma sem tudjuk, mi lett a Mary Celeste kísértethajó utasainak sorsa 08:39
- „A szakállasnak mennie kell!” – skandálta a szabadságát követelő nép Kelet-Berlinben tegnap
- Az „áldott háború”, azaz a szövetségesek megszállása szakította el Izlandot Dániától tegnap
