2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A politika tartotta örökké az amatőrök között Papp Lacit

2023. október 16. 19:05 MTI

20 éve, 2003. október 16-án, 77 évesen hunyt el Budapesten Papp László háromszoros olimpiai bajnok, profi Európa-bajnok ökölvívó, edző, a magyar sportélet egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja.

Papp László
Papp László az utánpótlást neveli, 1958 (Fortepan / Magyar Bálint)

1926. március 25-én született Budapesten. Gépkocsivezető édesapja hegedülni taníttatta, de mivel maga is bokszolt, gyakran vitte fiát ökölvívó mérkőzésekre. Laci tizenegy évesen vesztette el apját, a család ezután kis élelmiszerüzletükből tartotta fenn magát.

A zenével felhagyott, inkább a labdarúgás érdekelte, s barátaival eljártak ökölvívó edzésekre. A sikerek azonban nem jöttek, így felhagyott a boksszal, életében csak a második világháború után került ismét előtérbe a sport.

1945 és 1956 között a BVSC, a Bp. Lokomotív, a Bp. Bástya és a Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban hét országos bajnokságot nyert. Amatőrként 193 mérkőzésből 183-at nyert meg 2 döntetlen és 8 vereség mellett, 1949-ben középsúlyban, 1951-ben nagyváltósúlyban lett Európa-bajnok.

Az 1948-as londoni ötkarikás játékokon középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban győzött, így ő lett az első ökölvívó az újkori olimpiák történetében, aki három aranyérmet szerzett. (Erre a bravúrra azóta csak a kubai Teófilo Stevenson és Félix Savón volt képes).

Felkészülését Adler Zsigmond irányította, aki mindig tudta, milyen utasításokkal kell a ringbe küldenie tanítványát, mesterével feltétlenül megbíztak egymásban. Papp László (vagy ahogy az egész ország emlegette, Papp Laci) 1957-ben állami engedéllyel profi ökölvívó lett.

A hivatásosok között 29 mérkőzéséből 27-et nyert meg, ebből 11 volt kiütés, 12 pontozásos győzelem és 4 technikai K.O. Két mérkőzése zárult döntetlennel, ezek közül az egyiken hét menetet törött kézzel bokszolt végig, azaz veretlen maradt.

Egy angol ökölvívó elleni diadala után a londoni parlamentben egy képviselőnő szóvá tette: miért adnak a tévében olyan meccset, ahol egy angolt ennyire megvernek – megjegyzendő, hogy a magyar televízió a 29 mérkőzésből mindössze egyet közvetített.

Papp a hivatásosok között 1962-ben Európa-bajnoki címet is szerzett, amit hatszor védett meg. 1964-ben esélye nyílt arra, hogy a profi világbajnoki címért léphessen szorítóba, de a sportvezetés máig nem tisztázott politikai okokból ezt nem engedte, s pályafutása befejezésére kényszerítette; ezt a méltánytalanságot soha nem tudta kiheverni.

1989-ben a WBO profi ökölvívó szervezet tiszteletbeli világbajnokká nyilvánította és átadta neki az övet, elismerve, hogy nincs nála méltóbb tulajdonosa. A KO-királynak nevezett Pappot, akinek legfélelmetesebb fegyvere a rettegett balhorog volt, a sportszerűség példaképeként tartották számon, egyik profi ellenfele a „ring lovagjának” nevezte.

Visszavonulása után edzőként dolgozott, 1969-ben mesterével, Adler Zsigmonddal a válogatott vezetését vették át. Új edzésmódszert, személyre szabott versenyeztetést és kemény edzésmunkát vezettek be, tanítványaiktól a magánéletben is sportemberhez méltó magatartást követeltek, s olyan kiváló bokszolókat neveltek, mint az 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerző Gedó György vagy éppen Badari Tibor és Kajdi János.

Papp László rövid ideig saját boksziskolát is működtetett, élete utolsó évtizedében – amíg egészsége engedte – edzőként sportegyesületeknek segített.

1982-ben NOB Érdemrenddel tüntették ki, 1991-ben a magyar Halhatatlanok Klubjának tagja, 1992-ben a Magyar Ökölvívó Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke lett. Példaszerű sportkarrierje elismeréseként 1993-ban Nemzetközi Fair Play-díjjal tüntették ki.

Megkapta az Olimpiai Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (1996), valamint a Millenniumi Ezüst Emlékérmet (2001).

1999-ben a világ sportújságírói a világ 25 legjobb sportolója közé választották, 2001-ben bekerült a Nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnokába, a 20. század harmadik legjobb magyar férfi sportolója címmel tüntették ki, megkapta a Csík Ferenc-díjat, valamint Budapest és a XIII. kerület díszpolgára lett.

Minden idők egyik legnagyobb magyar sportolója hosszú, súlyos betegség után 2003. október 16-án, 77 évesen hunyt el Budapesten.

A legendás bokszolóval 1957-ben játékfilmet forgattak Nehéz kesztyűk címmel, életéről több film készült (Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzniPaplaci) és több könyv is megjelent (Kiütéssel győzöttPapp LaciÉdesapám, Papp Laci).

2004 óta az ő nevét viseli a Budapest Sportaréna, emlékét dombormű őrzi a budapesti Kassák Lajos utca 48. számú ház falán, ahol gyermekkorát töltötte. A páratlan tehetségű és emberségű bokszoló humoráról és rendkívüli szerénységéről is híres volt, s egy ország csak a keresztnevén ismerte.

Külföldön is a legismertebb magyar sportolók egyike, akit az ökölvívás legnagyobbjai közt tartanak számon. A Fővárosi Közgyűlés 2009-ben Papp László Budapest-sportdíjat alapított, amelyet minden évben november 17-én, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évfordulóján adnak át.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Papp Laci, „a ring lovagja”A dobogó csúcsán az 1948-as londoni olimpiánA következő bokszoló generáció kinevelésében is jeleskedett (Fortepan / Magyar Bálint)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár