„A nemzet borotvája” – 8 kevéssé ismert tény a guillotine történetéből
2017. augusztus 28. 14:41
Korábban
Enyhített szenvedés
Manapság már nehéz elképzelni, hogy a halálbüntetés és az emberséges bánásmód összeegyeztethető egymással, de a 18. század végén ez még korántsem volt így. A francia orvos, Joseph-Ignace Guillotin 1789-ben nyújtotta be javaslatát a francia kormányzathoz, miszerint egy villámgyorsan működő nyaktiló jóval emberségesebb és kevesebb fájdalommal járó kivégzési módszer lenne, a hagyományos, karddal vagy baltával történő lefejezéseknél, lévén azok gyakran félresikerülnek – és ténylegesen csak a sokadik csapásra végeznek az elítélttel. Dr. Guillotin így két társa – a szintén orvos Antoine Louis és a német csembalókészítő, Tobias Schmidt – segítségével hamarosan el is készítette a prototípust. A guillotine első hivatalos áldozatát 1792 áprilisában vezették a vesztőhelyre, amit követően már ezrével hajtották az embereket a hírhedt szerkezet alá.
A sors kegyetlen játéka, hogy maga Dr. Guillotin következetesen ellene volt a halálbünetés minden formájának (találmányát is az elítéltek szenvedésének csökkentése motiválta), ennek ellenére neve egybeforrt a félelmetes kivégzőeszközzel. Bár az 1790-es években folyamatosan igyekezett elhatárolódni a szerkezet körül kialakuló hisztériától, majd a 19. században családja is kérte a francia kormányt a nyaktiló átnevezésére, ezek a törekvések azonban nem vezettek sikerre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap