„A nemzet borotvája” – 8 kevéssé ismert tény a guillotine történetéből
2017. augusztus 28. 14:41
Korábban
Enyhített szenvedés
Manapság már nehéz elképzelni, hogy a halálbüntetés és az emberséges bánásmód összeegyeztethető egymással, de a 18. század végén ez még korántsem volt így. A francia orvos, Joseph-Ignace Guillotin 1789-ben nyújtotta be javaslatát a francia kormányzathoz, miszerint egy villámgyorsan működő nyaktiló jóval emberségesebb és kevesebb fájdalommal járó kivégzési módszer lenne, a hagyományos, karddal vagy baltával történő lefejezéseknél, lévén azok gyakran félresikerülnek – és ténylegesen csak a sokadik csapásra végeznek az elítélttel. Dr. Guillotin így két társa – a szintén orvos Antoine Louis és a német csembalókészítő, Tobias Schmidt – segítségével hamarosan el is készítette a prototípust. A guillotine első hivatalos áldozatát 1792 áprilisában vezették a vesztőhelyre, amit követően már ezrével hajtották az embereket a hírhedt szerkezet alá.
A sors kegyetlen játéka, hogy maga Dr. Guillotin következetesen ellene volt a halálbünetés minden formájának (találmányát is az elítéltek szenvedésének csökkentése motiválta), ennek ellenére neve egybeforrt a félelmetes kivégzőeszközzel. Bár az 1790-es években folyamatosan igyekezett elhatárolódni a szerkezet körül kialakuló hisztériától, majd a 19. században családja is kérte a francia kormányt a nyaktiló átnevezésére, ezek a törekvések azonban nem vezettek sikerre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.