2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

A nehézségekkel küzdő Athén helyett Budapest is vállalta volna az első újkori olimpia rendezését

2022. április 6. 15:50 Múlt-kor

Az olimpiát nem lehet elfelejteni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az 1500 éves kimaradás utáni feltámasztása, majd egészen napjainkig tartó sikertörténete. Távcsövezéssel, levelekkel a Pesti Naplónak, de kabalafigura és olimpiai láng nélkül nyitották meg 1896. április 6-án az első újkori olimpiát Athénban.

Az olimpia megnyitója
Az 1896-os athéni olimpia megnyitója

Olimpia: múltból a jövőbe

Történelmi léptékkel nézve szinte elenyésző az a 126 év, amelyet az első újkori olimpia óta magunk mögött hagytunk. Az ókori olimpiák több mint ezer éves történetét I. Theodosius császár 393-as döntése zárta le, az egészen időszámításunk előtt 776-ig visszanyúló ókori hagyományt „pogány praktikának” bélyegezve.

Ezután annak ellenére következett több mint ezer éves kihagyás, hogy a reneszánsz óta különböző politikai színtereken, több alkalommal is kezdeményezték a dicső esemény visszavezetését (így például a 17. századi Angliában vagy a francia forradalom idején). Az 1859-től szervezett pánhellén játékok már a modern kori olimpia közvetlen előzményének tekinthetőek.

Persze mindez nem valósulhatott volna meg a modern kori olimpia megálmodójaként számon tartott Pierre de Coubertin báró hozzájárulása nélkül. Hathatós közreműködésével 13 ország 49 sportszövetségével megalakult a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság), amelynek vezetői között Kemény Ferenc is aktívan részt vett az események irányításában.

Az olimpia hivatalos jelszava a „Citius, altius, fortius!”, azaz „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!” lett. A sportolóknak szánt mottó a rendezvény szervezőinek is példaként szolgálhatott, hiszen sokáig kérdéses volt, hogy Görögország képes lesz-e megszervezni az első újkori olimpiát.

Mi történt Athénban?

Az eredeti tervek között az is felmerült, hogy Párizsban legyen az első újkori olimpia az évszázadfordulón, mondván, a világkiállítással együtt PR-szempontból nagyobb lenne a nézőközönség. Amikor eldőlt, hogy a dátum 1896 (a helyszín pedig mégis Athén) lesz, anyagi nehézségek léptek elő a görög főváros rendezésével kapcsolatban. 

Ezen a ponton került a figyelem középpontjába Budapest. Az ötlet – amelynek egyik fő támogatója a már említett Kemény Ferenc volt – egészen az államvezetésig jutott, hiszen a Millenniummal egybekötve a magyar főváros egy világraszóló eseménynek szolgálhatott volna helyszínéül. Végül Athént egy gazdag görög kereskedő, Georgiosz Averoff mentette meg, így megkezdődhetett a modern kor első olimpiája.

A 13-as ugyan nem szerencseszám, mégis ennyi ország nevezett az eseményre (a rendező görögökön kívül Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Olaszország, Franciaország, Dánia, Svájc, Bulgária, Svédország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Chile). 295 férfi sportoló (nők ekkor még nem vehettek részt), 9 sportág 43 versenyszámában (atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés) próbálhatta ki magát.

A kor viszonyaihoz képest a rendezésre összességében nem lehetett panasz. Ugyan akadtak nehézségek – későn postázott meghívók, fagyos tengervíz, nem pontosan mért távok –, az 1896. április 6. és 15. között rendezett esemény nagyobb fennakadások nélkül zajlott le. Az eddig megszervezett 32 nyári olimpia a bizonyíték arra, hogy az újjáélesztés terve bevált, az ötkarikás játékok az emberiség közkedvelt eseményévé váltak a 20-21. században.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Hajós Alfréd, a magyar delfinAz esemény plakátjaPierre de Coubertin (Kép forrása: Wikipédia/ CC BY-SA 3.0 nl)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár