2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

A náluk sokkal sárosabbak vallomásai vezettek a Rosenberg-házaspár kivégzéséhez

2022. június 19. 08:53 Múlt-kor

Kinek tartozott Sztálin nagyobb hálával: az atomkémeknek vagy a saját tudósainak? Pontosan milyen információkat kaptak a szovjetek, és mennyire tudták ezeket hasznosítani atomprogramjuk során? Mennyire volt jogos a Rosenberg-házaspár, de leginkább a feleség, Ethel villamosszék általi kivégzése? Miért nem került rács mögé számos amerikai tudós, akik olykor lelkiismeretei okokból kopogtattak a szovjetek ajtaján, ugyanis nem tartották helyénvalónak, hogy az USA monopóliummal rendelkezzen az atomfegyverek terén? Számos olyan kérdés, amelyre lehet, hogy száz év múlva sem találhatunk megnyugtató választ.

Ethel és Julius Rosenberg

Az amerikai sokk

Amikor Truman a potsdami konferencián eldicsekedett egy addig példátlan rombolóerejű amerikai fegyverről, Sztálin nem tűnt meglepettnek, ugyanis pontosan tudta, mit rejtegetnek előle szövetségesei.

Hirosima és Nagaszaki után már meg is értette, miért olyan fontos az atombomba tulajdonlása, hiszen alapjában fogja meghatározni a háború utáni politikát.

Az amerikaiak szentül meg voltak győződve, előnyük még évekig, talán évtizedekig behozhatatlan, ezért is érte őket villámcsapásszerűen a hír: az első szovjet atombomba 1949. augusztus 29-én felrobbant a kazahsztáni Szemipalatyinszkben.

Az RDSZ–1 vagy más néven Első Villámlás fedőnevű, 22 kilotonnás kísérleti eszköz szinte tökéletes másolata volt az amerikai Fat Man bombának, amely több tízezer, Nagaszakiban lévő ember életét oltotta ki.

Moszkva ezt követően még közel egy hónapig nem tett bejelentést a történésekről, az Egyesült Államok azonban hamar rájött, hogy az amerikai atommonopólium korszaka befejeződött, miután egy U–2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből.

A TASZSZ szovjet hírügynökség végül szeptember 25-én jelentette be, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával.

A világháború végét övező eufóriának gyorsan, már 1945-1946-ban véget vetett a kialakuló hidegháborús krízis, az egyre feszültebbé váló hangulatnak pedig korántsem tett jót a szovjet atombomba híre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az RDSZ–1 detonációjaEthel RosenbergAz FBI ügynökei kísérik Julius Rosenberget a nyomozószerv épületébe 1950. július 17-én. Ezt követően szállították át a hírhedt Sing-Sing börtönbe.Ethel és Julius Rosenberg csókja a rabszállítóban nyilvános elítélésük után New Yorkban.Demonstrálók gyülekeznek a New York-i Pennsylvania Station vasútállomáson 1953. június 18-án, hogy Washingtonba utazva tüntessenek Ethel és Julius Rosenberg halálos ítélete ellen

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár