2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A nagylózsi Solymosy-kastély

2023. szeptember 17. 09:50 Herczeg Renáta

Tulajdonosai ritka érmegyűjteményt tartottak a falai között, ám birtokuk pénzügyeihez annál kevésbé értettek. Végül egyikük úgy döntött, inkább egy hozzáértő idegennek adja el szeretett rezidenciáját a földekkel együtt, mint hogy a rokonsága herdálja el. Talán ennek köszönhető, hogy a kastélypark máig izgalmas különlegességnek számít. Mi több, az épület is tartogat meglepetéseket: feltételezések szerint az első magyar nyelvemlékünk tudományos vizsgálatának helyszíne lehetett.

Kastély

Dicső középkor, kegyetlen földesúr

Az ismert írott forrásokat és a megmaradt román kori, unikális helyi temetőkápolna méretét, kialakítását és megmunkálásának különlegességét figyelembe véve a Nagycenk közelében fekvő Nagylózs település a középkorban igen jelentős falu lehetett.

Az Árpádok idején a soproni ispánság földje volt, majd a XV. században mezővárosi rangot kapott. Egy máig élő hagyomány szerint egyik korai földesura annyira kínozta a jobbágyait, hogy a szüretelés idején a szájukat kipeckeltette, nehogy egy szem termést is megegyenek.

Az éppen arra járó Szent László király felfigyelt a szolgák némaságára, és látva az emberek sanyarúságát, a földesurat megbüntette, és egy Szent Istvánnak szentelt templom építésére kötelezte.(Nagy)Lózst hosszú évszázadokon keresztül, egészen a XIX. század közepéig, de az adósságok miatt hosszabb-rövidebb megszakításokkal az Osl-nemzetségből származó Viczay (Vicai) család birtokolta.

A környék egyik legnagyobb településének a síkság felé eső részén 1588-ban már állt várkastély (castellum), amelyet Viczay Gáspár épített. A Bocskai-féle felkelés idején Viczay Tamás otthona volt, de több nemesnek is menedéket adott, hiszen 1605 szeptemberében innen levelezett Vághy György, Sopron vármegye alispánja, valamint Szepsy János is, aki egyik levelében Sopron városának lőport és ólmot köszönt meg.
 
1645-ben a família a régi kastélyban élt, bizonyára még a várkastélyban, amelyet korszerűsíthettek, ám annak a későbbi sorsa bizonytalan. A XVIII. században a már grófi címmel is büszkélkedő család a rezidenciát valószínűleg modernizálta, így a velük rokonságba kerülő Széchenyi László gróf és Draskovich Mária grófnő lakodalmát már itt tartották.
 
 
Nem sokkal ezután, Viczay Jób halálakor a veje, Széchenyi Ignác a lózsi birtokra is igényt tartott, és hosszú pereskedés vette kezdetét. Végül az 1768-ban kiadott bírói döntés értelmében az ősi birtok csak fiúágon vált örökíthetővé, így Lózs továbbra is a Viczayak kezében maradt.
 
A família nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy utódait magyar szellemben is neveljék, ezért is bízták meg az oktatással Révai Miklóst, aki 1782-ben a következőket írta a kastélyról: „Olyan nyugalmas itt minden, mintegy a mennyországhoz hasonlít.” A piarista tanár állítólag itt foglalkozott először leghíresebb nyelvemlékünk, a Halotti beszéd tudományos vizsgálatával.
 
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. őszi számában olvasható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár