2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

A méreg nem hatott, az orosz főuraknak kétszer is le kellett lőniük Raszputyint

2020. június 21. 08:17 Múlt-kor

Arisztokrata összeesküvők vagy a brit titkosszolgálat?

Ez azonban még nem került az életébe, nem úgy, mint a 1916. december 29-i vacsorameghívás. A szerzetes elfogadta a kalandos életű, nyíltan homoszexuális Feliksz Juszupov herceg invitálását. A herceg, akinek apját éppen Raszputyin távolíttatta el Moszkva főkormányzói székéből, egy katonatisztekből és arisztokratákból álló csoport tagja volt, amely a sztarec meggyilkolására szövetkezett.

Az összeesküvők között volt még a cár unokatestvére, Dimitrij Pavlovics nagyherceg, Szuhotyin őrnagy, a fent már említett Puriskevics és egy orvos, Lazavert doktor. A merénylők Juszupov gyönyörű feleségével, II. Miklós egyetlen unokahúgával, Irinával való találkozás ígéretével csábították a Juszupov-palotába.

Maga a herceg hozta el kocsival Raszputyint, és az alagsorba vezette, ahol ciánnal mérgezett madeiraborral és süteménnyel kínálta a vendéget, aki hamar berúgott, de a várakozásokkal ellentétben nem fordult az asztal alá. Nem kizárt, hogy Lazavert doktornak nem volt elég lelkiereje ahhoz, hogy hippokratészi esküjét megszegve mérget tegyen az ételbe és italba, legalábbis erre utal Juszupov egyik pártfogoltja, Victor Contreras egy, a hercegnek a későbbiekben írt levele.

Bármi volt is azonban az igazság, az elképedt herceg végül pisztollyal tért vissza, és hátba lőtte a „mágust”. A szerzetes erejéből még annyi tellett, hogy néhány perccel később feltápászkodott, s támolyogva elindult a kijárat felé. Puriskevics azonban már nem kegyelmezett: két lövéssel végzett Raszputyinnal. A biztonság kedvéért Juszupov a fejét is összeverte, majd az összeesküvők a tetemet a jeges Néva folyóba dobták.

A merénylettel kapcsolatban néhány évvel ezelőtt felmerült, hogy abban az angol titkosszolgálat keze is benne lehetett. Andew Cook, a téma szakértője a gyilkosságot egyenruhás szolgáknak álcázott brit ügynököknek, Stephen Alleynek és Oswald Raynernek tulajdonítja.

A történész szerint a briteknek elemi érdeke volt, hogy megakadályozzák Oroszország németekkel kötendő különbékéjét, de konkrét tárgyi bizonyítékot is felhoz elmélete alátámasztására: a Raszputyin életét kioltó Webley típusú fegyvert csak a brit titkosszolgálat használta ebben az időben.

A sztarecet néhány nappal a merénylet után kihalászták a folyóból, és a cári család papja által celebrált gyors gyászszertartást követően eltemették. A merénylők közül senkit sem vontak felelősségre, Dimitrij Pavlovicsot Perzsiába, Juszupovot pedig családi birtokára száműzték. Az Orosz Birodalom pedig, mint azt Raszputyin megjósolta, nem sokkal halála után összeomlott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A cárné és Alekszej cárevicsRaszputyin  hölgyek társaságábanA korábbi merénylet után lábadozó mágusAz orosz cári családRaszputyin követőei körébenRaszputyin és családjaJuszupov és Dimitrij hercegek
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár