A vörösterror 133 napja

A macska, amely egy év alatt kipusztított egy egész madárfajt

2019. március 27. 08:52 Múlt-kor

Amikor az ember új környezetbe települ életének minden tartozékával együtt, nehéz előre megmondani, milyen hatása lesz ennek a környező élővilágra. Erre az egyik legkiválóbb példa a Stephens-szigeti álfakusz nevű apró, röpképtelen madár. A népszerű történet szerint egyetlen élőlény fedezte fel, és pusztította is ki – egy világítótorony kezelőjének macskája.

cica
Henriëtte Ronner-Knip: Pihenő macska, 1896 (kép forrása: http://graceelliot-author.blogspot.com)

Az ismeretlen madárfaj

Az Új-Zéland déli szigetéhez közeli apró, másfél négyzetkilométer területű földdarabon 1892-ben épült világítótorony. A rovarokkal táplálkozó kisméretű madarakat lehetséges, hogy látták az építkezésen dolgozók, de nem fordítottak rájuk különösebb figyelmet. Az emberi tudomány két évvel később szerzett róluk tudomást, amikor a világítótorony segédkezelője, David Lyall többedmagával a szigetre költözött, hogy átvegye a világítótorony üzemeltetését.

Lyall természetkedvelő volt, és már várta, hogy érdeklődésének hódoljon a szinte lakatlan szigeten, amelyen napjainkban is számos ritka állatfaj található meg, valamint ismert fajok más élőhelyeikhez képest szokatlanul nagy számban. Azonban mivel kevés ember volt rajta kívül a szigeten, Lyall magával vitte vemhes macskáját, Tibbles-t is, hogy mindig legyen társasága (a Tibbles viszonylag elterjedt angol családnév, amely a Theobald férfinév középangol formájából származik).

A Stephens-szigeti álfakusz a leírások, illetve a fennmaradt preparált példányok tanúsága szerint apró, fakó színű madár volt, mely nagy lábakkal és szilárd csőrrel rendelkezett. Hátán és oldalán olívzöldek voltak a tollai, amelyek szegélyük felé elsötétedtek, szárny- és faroktollai pedig barnák voltak. Szeménél sárga csík vagy folt ékesítette, begye pedig világosabb tollazatú volt. A sziget más madaraitól az is megkülönböztette, hogy képtelen volt a repülésre. Begyén nem volt hová tapadnia az ehhez szükséges erős szárnyizmoknak, így szárnyai aprók és lekerekítettek voltak, puha, ritkás tollazattal, amely egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy befogja a szelet, így még csak rövidebb siklásra sem volt képes – Tibbles elől nemigen tudott elmenekülni.

A kár hamar visszafordíthatatlanná vált: a macskák rendkívül eredményes vadászok, erős az üldözőösztönük, és gyakran akkor is megölik elfogott áldozatukat, ha éppen nem is éhesek. Mint azt a kijáró macskák gazdái tapasztalhatják, előfordul, hogy hazahozzák zsákmányukat, egyfajta ajándékként (más vélemények szerint trófeaként, hogy kifejezzék dominanciájukat a háztartásban).

Ez volt a helyzet a Stephens-szigeten is – Tibbles sokféle madár és más élőlény tetemét hozta haza, amelyeket a tájékozott Lyall mind azonosítani tudott – egy kivételével. A férfi akkor lepődött meg igazán, amikor kiderült, nem csupán ő, de mások sem tudták, miféle madár ez. Gondosan kipreparált több, Tibbles által zsákmányolt példányt, és elküldte őket a kor legelismertebb ornitológusainak. Megfigyelése szerint a röpképtelen madár éjszakai állat volt, és rovarokkal táplálkozott.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A Stephens-szigeti álfakusz preparált példánya (kép forrása: nzbirdsonline.org)Madarat elejtő házimacska napjainkban (kép forrása: amusingplanet.com)Egy másik preparált példány (kép forrása: Pinterest)Az élő madár rekonstruált ábrázolása (kép forrása: Business Insider)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!