A legendás tengeri csata korából való épületet fedeztek fel Szalamisz szigetén
2019. június 25. 18:38 Múlt-kor
Egy nagyméretű ókori görög épület maradványai kerültek elő a 2500 évvel ezelőtti, legendás szalamiszi tengeri ütközet helyszínének közelében – jelentette be a görög kulturális minisztérium a Newsweek cikke szerint. Az építmény romjait a Szalamisz szigetének partjai mentén lévő sekély vízben fedezték fel, és 2018 júniusában és júliusában egy különleges technika segítségével vizsgálták át és datálták a régészek.
Korábban
A víz alatti kutatásra specializálódott régészek felmérést végeztek a sziget partjai mentén, amikor a sekély vízben a romokra bukkantak. Az építmény körülbelül 15 méter hosszú, és egy észak-déli tengelyen helyezkedik el. A kutatók szerint nagy középület lehetett, amely a Kr. u. 3. századig, a késő római korig használatban maradt.
A kutatók szerint ez lehetett a sziget egyik fő középülete, mivel a város legalacsonyabb pontján helyezkedett el – a kikötőben. Az épületmaradványok mellett a régészek kerámiadarabokat, szobrokat, oszlopokat és más, az épülethez tartozó leleteket is találtak. A márványtárgyak között van egy fej is, amely egy sportoló vagy isten szobrához tartozhatott. E lelet a Kr. e. 4. századra datálható.
A 2018-as felmérés során a kutatók új technikát is alkalmaztak: egyfajta mobilgáttal vették körbe a romokat, így a vízszintet csökkentve jobban meg tudták vizsgálni a maradványokat, és az üledékből is jobb mintákat tudtak venni a datáláshoz.
Az épület azért is fontos felfedezés, mert segíthet a kutatóknak képet alkotni a térség 2500 évvel ezelőtti topográfiájáról. Ekkoriban – Kr. e. 480-ban – zajlott ugyanis a szalamiszi csata.
Az ütközetben a perzsa katonai sikerek sorozata után a görög városállamok szövetsége Themisztoklész vezetésével fordított a helyzeten, és a szalamiszi tengerszorosban kisebb hajóikkal szétzúzták a nagyobb, nehézkes mozgású hajókból álló perzsa flottát.
A görögök annak ellenére arattak győzelmet, hogy a perzsák számbéli fölényben is voltak. A szalamiszi csata volt a görög-perzsa háborúk egyik utolsó nagy ütközete, és valódi fordulópontot jelentett a görög – és ezáltal az európai – történelemben, mivel a Perzsa Birodalom ezt követően nem jelentett fenyegetést a görög városállamokra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.