2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

A legapróbb vélt vagy valós sértést sem hagyta szó nélkül Isaac Newton

2022. április 7. 15:03 Múlt-kor

Sir Isaac Newton nevéről a legtöbb olvasónak a gravitációról és a mozgásról úttörő elméleteket felállító fizikus jut eszébe, ezeknél azonban sokkal többet tett le az asztalra élete során. Családi környezete az egyszerű vidéki földművesek világába igyekezte visszahúzni, ez ellen küzdve végül a tudomány több ágában és a politikában egyaránt helytállt, gyakran nehéz természete ellenére is.

festmény
Pelagio Palagi: Newton felfedezi a fénytörést (1827)

Hátrányos helyzetű éltanuló

Newton az Angliában ekkor használatos julián naptár szerint 1642. december 25-én, karácsony napján (a Gergely-naptár szerint 1643. január 4-én) született a Lincolnshire megyei Woolsthorpe-by-Colsterworth nevű falucskában. Szintén Isaac Newton nevű édesapja születése előtt három hónappal meghalt. A koraszülött gyermek édesanyja, Hannah Ayscough szerint újszülöttként belefért volna egy negyedgallonos (kb. egyliteres) üvegbe.

Newton három éves korában édesanyja egy Barnabas Smith nevű lelkészhez ment férjhez, és a kis Isaac anyai nagyanyja, Margery Ayscough gondjaira lett bízva. Newton nem kedvelte mostohaapját, és anyjának később is a szemére vetette, hogy hozzáment. 12-től 17 éves koráig a jó nevű granthami King's Schoolban tanult, ahonnan azonban 1659-ben másodszor is megözvegyült édesanyja kivette, hogy ránevelhesse a családi birtok fenntartására.

Newtonnak ez nemigen volt ínyére, és a King's School igazgatója, Henry Stokes is győzködte az édesanyát, hogy engedje vissza a fiút az iskolába. Visszatérése után – állítólag egy őt terrorizáló diákkal szembeni bosszúvágyból – az iskola első számú tanulója lett.

1661-ben felvételt nyert a cambridge-i Trinity College-ba, ahol a kor szokása szerint úgynevezett „alösztöndíjasként” egyfajta komornyikként szolgált tandíjfizetés helyett. 1664-ben sikerült valódi, négy évre szóló ösztöndíjat szereznie, hogy megszerezhesse mesterdiplomáját. Az egyetem tanításai ekkor Arisztotelészen alapultak, Newton ezeket kiegészítette saját olvasmányaival – filozófiából Descartes-ot, csillagászatból Galileót és Thomas Streetet tanulmányozta (utóbbin keresztül ismerkedett meg Kepler munkásságával is).

Olvasmányai mellett azonban tudta, a tudást nem lehet csupán könyvekből megszerezni, így nagy hangsúlyt helyezett az elméletek gyakorlati applikációjára is. Egy alkalommal például szemgolyója mellett a szemgödrébe nyomott egy hajtűt, hogy megvizsgálja, hogyan torzítja el a látását. Szerencséjére maradandó károsodást nem okozott ez a „kísérlet”.

1665-ben Anglia utolsó nagy pestisjárványa miatt az egyetem ideiglenesen bezárt. Newton szülőfalujában bezárkózott saját laboratóriumába, ahol távcsövekkel foglalkozott. Elszigeteltségében igazán úttörő ötlete támadt: a hagyományosan alkalmazott lencsék egy részét tükrökkel helyettesítette. Ez az újítás akár tízszer kisebb, de a korábbiaknál még így is erősebb távcsövek készítését tette lehetővé. Miután elnyerte vele a királyi természettudományi társaság, a Royal Society tetszését is, Newton összeszedve bátorságát publikálta elméletét a fény és a színek viszonyáról.

Publikációját nem koronázta siker. Habár ő írta le elsőként, hogy a fehér fény egész spektrumnyi színből áll, különös módszertana miatt más tudósok nemigen tudták maguk alátámasztani állításait. Nem viselte jól a széleskörű kritikát, főként Robert Hooke-tól, aki legfőbb riválisává vált a későbbiekben. A csorbult büszkeségű Newton ismét az elszigeteltségbe vonult vissza.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Newton üvegprizma segítségével bemutatja, hogy a fehér fény tartalmazza az összes színtIsaac Newton portréjaA földre hulló alma kapcsán a gravitáción elmélkedő Newton ábrázolásaA tudományok és művészetek párbeszéde – allegorikus ábrázolás Ephraim Chambers 1738-ban kiadott Cyclopaediájában. A 18. században a tudományokat és a művészeteket még egymástól elválaszthatatlannak tekintették.Egy 1880 körül készült fametszet, amely a Royal Society ülésén elnöklő Newtont ábrázoljaNewton síremléke Londonban, a westminsteri apátságban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár