A lefejezett királyné nővérét ábrázolja az eddig ismeretlenként számon tartott festmény

Az azonosítást a Jordaens-Van Dyck Panelfestmények Projekt (JVDPPP) végezte. Az interdiszciplináris kutatási projekt székhelye a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeum, ahol főként két tölgyfapaneleken dolgozó 17. századi németalföldi mester, Jacques Jordaens és az Angliában lovaggá ütött Anthony Van Dyck alkotásaival foglalkoznak.

A szóban forgó festmény stílusa a flamand Remigius Van Leemputéval mutat egyezéseket, aki dolgozott Van Dyck műhelyében, és specialitásai közé tartoztak az ismert mester műveinek másolatai is – ezek közül különösen sok ábrázolja a brit arisztokrácia tagjait. Mivel nem minden eredeti Van Dyck-festmény élte túl az évszázadok viharait, Van Leemput alkotásai kimondottan értékesek a kutatók számára.

A brüsszeli szakértők megvizsgáltak ezen kívül további 13, nőket ábrázoló portréfestményt a brit királyi gyűjteményéből – összefoglaló nevükön „A Szépségeket” – amelyek szintén nagy valószínűséggel Van Leemput munkái. Ezek azonban mind kortárs, 17. századi nőket ábrázolnak – egyedül a Női portré című festményen látható nő rendelkezik 16. századi ruhákkal és hajviselettel.

A vizsgálat 2019 szeptemberében zajlott. A dendrokronológiai elemzés szerint az alapul szolgáló táblát ugyanabból a balti tölgyfából vágták 1629 körül, amelyből a 13 másik festmény egyetlen olyan példányáét, amelynek alanya ismeretlen személy volt.

A levéltári kutatások újabb közös pontot találtak a két festmény között: fényképek kerültek elő nagyon hasonló, más magángyűjteményekben lévő festményekről (ugyanazon eredeti festmények másolatairól, amelyekéi ezek is).

A fotók leírása a 16. századi ismeretlen nőt Boleyn Máriaként, a 17. századit pedig Lady Herbertként – azaz Margaret Smith-ként – azonosította. Habár Margaret Smith végül Sir Edward Herbert felesége lett, korábban Boleyn Mária dédunokájával, Sir Thomas Careyvel élt házasságban annak haláláig.

1963-ban a gyűjtemény akkori kurátora, Sir Oliver Millar a gyűjtemény Tudor-, Stuart- és korai György-kori portréiról összeállított könyvében azt írta, a 19. században már egy Hans Holbein udvari festő által készített Boleyn Anna-portré másolatának tartották, 1861-ben pedig már egyszerűen Női portré címen jegyezték.

A gyűjtemény jelenlegi kurátora, Desmond Shawe-Taylor úgy nyilatkozott az eredményről: „Egészen lenyűgöző. Nem rendelkezünk az erőforrásokkal arra, hogy dendrokronológiai és hasonló vizsgálatokat végezzünk el az egész gyűjteményen, amely 7000 festményt tesz ki, ezért csodálatos dolog a JVDPPP-vel együttműködni, hogy segítsenek nekünk. Az egyik dolog, amire folyamatosan törekszem, a festmények megfelelő csoportosítása, hogy tisztázva legyen a történetük és az egymással való kapcsolatuk.”

„Amikor egy kallódó alkotás újra a 'családjához' kerül, az rendkívül örömteli dolog. Messze arányon felül megnöveli az egész csoport értékét és értelmezését.” Hozzátette: az „egészen káprázatos” festményeket immár együtt is ki lehet állítani.

Justin Davies brit művészettörténész, a JVDPPP társalapítója a kutatásról szólva megjegyezte: „Felfedezések útja volt ez. Az eredmény figyelemre méltó, és váratlan volt. A 14 panelből hat egyazon tölgyfából készült. A fa Németország délnyugati részén kezdett nőni 1393 előtt, és valamikor 1651 1671 között vágták ki. Ez az eredmény önmagában világrekordot jelent – korábban sosem jegyeztek fel olyat, hogy hat panelfestmény ugyanabból a fából származna.”

Hozzátette: „A maradék nyolc festmény négy párt tesz ki az eredeti származási fa tekintetében.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek