A középkori nemesasszonynak nem csupán lehetősége, de kötelessége volt az extravagáns öltözködés
2021. február 11. 16:21 Múlt-kor
Hogyan volt illendő öltözködnie annak, aki a középkorban nő létére birtokokat felügyelt, ráadásul a király húga volt? Angliai Eleonóra hercegnő, a lázadó Simon de Montfort későbbi feleségének ruhatárába beletekintve tisztább képet kapunk a 13. századi öltözet divatjáról és reprezentatív szerepéről egyaránt.
Korábban
Összetett ruházat
A középkori emberek igencsak rétegesen öltözködtek. Az alsóneművel és a szabadban viselt ruházattal együtt egy átlagos napi öltözet könnyen magában foglalhatott legalább hat különböző ruhadarabot. Egy átlagos összeállítás három fő elemből állt: a tunikából, a köpenyből és a palástból.
A tunika, amely tulajdonképpen egy hosszú, egyszerű ing volt, mind a férfiak, mind a nők alapvető felsőruhája volt. A női tunika azonban hosszabb volt, mint a férfiaké, és ujjai is szűkebbek voltak. A tunikák ujjainak alsó részét gyakran varrás helyett gombok fogták össze, ez a 13. századtól jött divatba.
A tunika nyakát melltűvel fogták össze, ennek anyaga és minősége tükrözte tulajdonosa vagyoni helyzetét, illetve társadalmi státusát. A ruhadarabot derékban egy vékony övvel is rögzítették. Mivel nem voltak zsebeik, a hölgyek gyakran erre az övre erősítették kulcsaikat, tarisznyájukat és más személyes tárgyaikat. A középkorban mind a melltűk, mind a tunikához való vékony övek népszerű ajándéknak számítottak a társadalom felsőbb köreiben: III. Henrik angol király például több övet adott és kapott, mint amennyit egyetlen ember életében viselhetne.
A tunika fölé a nők és a férfiak egyaránt köpenyt vettek magukra, amely rövidebb és lazább volt a tunikánál, fő rendeltetése a viselő melegen tartása volt. A köpenyek gyakran voltak prémmel béleltek, és létezett ujjas és ujjatlan változatuk is. E fölé aztán a nemesek gyakran palástot is öltöttek, amely szintén lehetett szőrmével bélelt, és egy újabb melltűvel, avagy díszes lánccal fogták össze. A bevett szokás szerint a nők a nyaknál, míg a férfiak a jobb válluknál fogták össze palástjukat.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
Az alsóneműt illetően nem létezett sok változatosság. A nők egy egyszerű len inget viseltek ruhájuk alatt, míg a férfiak térdnadrágot. Mindkét nem körében általános volt a harisnya viselete: a férfiak térdnadrágjuk vége felett rögzítették őket, míg a nők térd alatt kötötték fel egy térdszalag segítségével sajátjukat.
A fejdíszek tekintetében a nők életkora, illetve életstádiuma volt a meghatározó: az idősebb nők fejfátylat hordtak, amely teljesen eltakarta hajukat és nyakukat, ezt házon kívül és belül is egyaránt viselték. A fiatalabb, de férjezett nők szintén eltakarták hajukat, egyedül a hajadonok viselték szabadon és fedetlenül.
A királyi család tagjai, illetve a nemesek gyakran olyan hosszú palástot viseltek, amely cipőjüket is eltakarta. E cipők általában alacsony bőrcsizmák voltak, ha a szabadban volt dolguk, illetve puhább, papucsszerű cipők a bent tartózkodáshoz. Egy nemesasszony, aki biztosan viselte mindeme ruhaneműt, Angliai Eleonóra hercegnő, Leicester későbbi grófnéja (1215-1275) volt. Egy nemesasszony számára az öltözködés többet jelentett, mint az időjárásnak megfelelő ruhaneműk kiválasztása: a ruházattal egyúttal a vagyonát és a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét is kifejezte az ember, és a nők számára különösen elengedhetetlen volt a háziasszonyi reprezentációhoz, ha vendégeket fogadtak.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 5. Magyarország gazdasága a 20. században (a trianoni béke gazdasági hatásai, Bethlen-féle konszolidáció és a gazdasági válság, Rákosi- és Kádár-korszak gazdasága)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/767.jpg)
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/91d5dbadb31def6ef727a05d59d66c33.jpg)