A középkori nemesasszonynak nem csupán lehetősége, de kötelessége volt az extravagáns öltözködés
2021. február 11. 16:21 Múlt-kor
Hogyan volt illendő öltözködnie annak, aki a középkorban nő létére birtokokat felügyelt, ráadásul a király húga volt? Angliai Eleonóra hercegnő, a lázadó Simon de Montfort későbbi feleségének ruhatárába beletekintve tisztább képet kapunk a 13. századi öltözet divatjáról és reprezentatív szerepéről egyaránt.
Korábban
Összetett ruházat
A középkori emberek igencsak rétegesen öltözködtek. Az alsóneművel és a szabadban viselt ruházattal együtt egy átlagos napi öltözet könnyen magában foglalhatott legalább hat különböző ruhadarabot. Egy átlagos összeállítás három fő elemből állt: a tunikából, a köpenyből és a palástból.
A tunika, amely tulajdonképpen egy hosszú, egyszerű ing volt, mind a férfiak, mind a nők alapvető felsőruhája volt. A női tunika azonban hosszabb volt, mint a férfiaké, és ujjai is szűkebbek voltak. A tunikák ujjainak alsó részét gyakran varrás helyett gombok fogták össze, ez a 13. századtól jött divatba.
A tunika nyakát melltűvel fogták össze, ennek anyaga és minősége tükrözte tulajdonosa vagyoni helyzetét, illetve társadalmi státusát. A ruhadarabot derékban egy vékony övvel is rögzítették. Mivel nem voltak zsebeik, a hölgyek gyakran erre az övre erősítették kulcsaikat, tarisznyájukat és más személyes tárgyaikat. A középkorban mind a melltűk, mind a tunikához való vékony övek népszerű ajándéknak számítottak a társadalom felsőbb köreiben: III. Henrik angol király például több övet adott és kapott, mint amennyit egyetlen ember életében viselhetne.
A tunika fölé a nők és a férfiak egyaránt köpenyt vettek magukra, amely rövidebb és lazább volt a tunikánál, fő rendeltetése a viselő melegen tartása volt. A köpenyek gyakran voltak prémmel béleltek, és létezett ujjas és ujjatlan változatuk is. E fölé aztán a nemesek gyakran palástot is öltöttek, amely szintén lehetett szőrmével bélelt, és egy újabb melltűvel, avagy díszes lánccal fogták össze. A bevett szokás szerint a nők a nyaknál, míg a férfiak a jobb válluknál fogták össze palástjukat.
Az alsóneműt illetően nem létezett sok változatosság. A nők egy egyszerű len inget viseltek ruhájuk alatt, míg a férfiak térdnadrágot. Mindkét nem körében általános volt a harisnya viselete: a férfiak térdnadrágjuk vége felett rögzítették őket, míg a nők térd alatt kötötték fel egy térdszalag segítségével sajátjukat.
A fejdíszek tekintetében a nők életkora, illetve életstádiuma volt a meghatározó: az idősebb nők fejfátylat hordtak, amely teljesen eltakarta hajukat és nyakukat, ezt házon kívül és belül is egyaránt viselték. A fiatalabb, de férjezett nők szintén eltakarták hajukat, egyedül a hajadonok viselték szabadon és fedetlenül.
A királyi család tagjai, illetve a nemesek gyakran olyan hosszú palástot viseltek, amely cipőjüket is eltakarta. E cipők általában alacsony bőrcsizmák voltak, ha a szabadban volt dolguk, illetve puhább, papucsszerű cipők a bent tartózkodáshoz. Egy nemesasszony, aki biztosan viselte mindeme ruhaneműt, Angliai Eleonóra hercegnő, Leicester későbbi grófnéja (1215-1275) volt. Egy nemesasszony számára az öltözködés többet jelentett, mint az időjárásnak megfelelő ruhaneműk kiválasztása: a ruházattal egyúttal a vagyonát és a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét is kifejezte az ember, és a nők számára különösen elengedhetetlen volt a háziasszonyi reprezentációhoz, ha vendégeket fogadtak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
- Hirosima és Nagaszaki nélkül: Egy alternatív világrend képe 12:34
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala 11:12
- Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért 10:49
- Tréfás pillanatok bolondok napjára 09:50
