A kötéltáncos elefántoktól a rendőrséget helyettesítő kutyákig – hat meghökkentő tény az ókori Róma állatairól
2018. március 12. 19:22
A római arénákban tartott állatviadalokról mindannyian hallottunk már, de a rómaiak nem csak kegyetlenkedtek az állatokkal: sokukat nagy becsben és szeretetben tartottak, de volt hogy egyszerű divatos versengésből vagy presztízsszerzés érdekében vásároltak egzotikus fajokat. Melyek voltak a rómaiak legnépszerűbb házi kedvencei? Honnan kerültek a macskák Európába? Milyen mutatványokra képes egy elefánt?
Korábban
Madarak, mint a szerelem metaforái
Jelentős mennyiségű bizonyíték van arra, hogy a rómaiak kedvencként is tartottak állatokat, ezek közül a forrásokban leggyakrabban említettek a madarak voltak, különösen a római nők körében. A madarak népszerűségére már csak a latin nyelvű szerelmes költészetből is következtethetünk, több mint hétszáz utalást találni a fennmaradt versekben mind háziasított, mind vad madarakra. A vad madarak befogása sokszor szerepel metaforaként a kiszemelt elcsábítására, a kalitkában levő madár a „megfogott” szeretőre, a haldokló és halott madarak a szerelem múlására vagy egy viszony végére utalnak. Talán az egész ókor leghíresebb madara Lesbia kedvenc „verebe”, amelynek életét és halálát a költő Catullus két versben írta le. A tudományban csak Lesbia-versekként ismert ciklus versei közül kettőben Catullus a madarával játszó római matróna képét úgy írja le, mint aki el akarja terelni gondolatait szeretőjéről. Valószínű, hogy a „veréb” valójában egy kék kövirigó volt, a verébnél sokkal díszesebb és könnyebben szelídíthető faj.
Úgy tűnik, hogy a kalitkában tartott madarak a római kultúra egyedi fejleményei voltak, ugyanis nem szerepelnek sem a görög, sem az egyiptomi kultúrában. Magyarázatul esetleg az szolgálhat, ha a madarak tartását a tágabb értelemben vett luxuscikk-divat részeként nézzük. A bizonyítékok legjelentősebb része a felsőbb osztályok madártartásáról szól. A madárházban vagy kalitkában tartás része volt annak a divatos versengésnek, amely a késő köztársaság korától átívelt a császárkoron. Ennek további részei voltak például a görög szobrok gyűjtése, az építészetre fordított bőkezű adományok, a nagy kertek tervezése és kiépítése, valamint az állatkertek, madárházak és halastavak létrehozása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek
- Hírességek, akik rejtélyes módon tűntek el
- Ma is rejtély, ki lőtte hátba a svéd miniszterelnököt
- Nyomtalanul eltűnt az Újvilág első angol kolóniája
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05