A kötéltáncos elefántoktól a rendőrséget helyettesítő kutyákig – hat meghökkentő tény az ókori Róma állatairól
2018. március 12. 19:22
A római arénákban tartott állatviadalokról mindannyian hallottunk már, de a rómaiak nem csak kegyetlenkedtek az állatokkal: sokukat nagy becsben és szeretetben tartottak, de volt hogy egyszerű divatos versengésből vagy presztízsszerzés érdekében vásároltak egzotikus fajokat. Melyek voltak a rómaiak legnépszerűbb házi kedvencei? Honnan kerültek a macskák Európába? Milyen mutatványokra képes egy elefánt?
Korábban
Madarak, mint a szerelem metaforái
Jelentős mennyiségű bizonyíték van arra, hogy a rómaiak kedvencként is tartottak állatokat, ezek közül a forrásokban leggyakrabban említettek a madarak voltak, különösen a római nők körében. A madarak népszerűségére már csak a latin nyelvű szerelmes költészetből is következtethetünk, több mint hétszáz utalást találni a fennmaradt versekben mind háziasított, mind vad madarakra. A vad madarak befogása sokszor szerepel metaforaként a kiszemelt elcsábítására, a kalitkában levő madár a „megfogott” szeretőre, a haldokló és halott madarak a szerelem múlására vagy egy viszony végére utalnak. Talán az egész ókor leghíresebb madara Lesbia kedvenc „verebe”, amelynek életét és halálát a költő Catullus két versben írta le. A tudományban csak Lesbia-versekként ismert ciklus versei közül kettőben Catullus a madarával játszó római matróna képét úgy írja le, mint aki el akarja terelni gondolatait szeretőjéről. Valószínű, hogy a „veréb” valójában egy kék kövirigó volt, a verébnél sokkal díszesebb és könnyebben szelídíthető faj.
Úgy tűnik, hogy a kalitkában tartott madarak a római kultúra egyedi fejleményei voltak, ugyanis nem szerepelnek sem a görög, sem az egyiptomi kultúrában. Magyarázatul esetleg az szolgálhat, ha a madarak tartását a tágabb értelemben vett luxuscikk-divat részeként nézzük. A bizonyítékok legjelentősebb része a felsőbb osztályok madártartásáról szól. A madárházban vagy kalitkában tartás része volt annak a divatos versengésnek, amely a késő köztársaság korától átívelt a császárkoron. Ennek további részei voltak például a görög szobrok gyűjtése, az építészetre fordított bőkezű adományok, a nagy kertek tervezése és kiépítése, valamint az állatkertek, madárházak és halastavak létrehozása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.