A kitartás bajnokai – híres magyar olimpikonok

A világ legjobb vívója

Gerevich Aladár a legsikeresebb magyar olimpikonként vonult be a sporttörténelembe – hét aranyérem kellett ehhez a címhez. Azonban nem csak ezen „számtani okból” illeti tisztelet, ugyanis sok többszörös győztes olimpikonnal ellentétben ő nem egy vagy két olimpia alatt szerezte címeit: mindössze egy alkalommal hozott haza egyszerre két aranyérmet.

Gerevich Italo Santelli mester budapesti iskolájában kezdett el vívni – a világháborúk között egyébként hasznos kapocsra lelt a két ország a sportban, Magyarország például futballedzőket adott Mussolini államának. A fiatal vívó fő fegyverneme a kard lett, első olimpiai aranyérmét 1932-ben szerezte Los Angelesben. Az azt négy év múlva követő berlini játékokon ismét tagja volt a legyőzhetetlen kardcsapatnak, míg egyéniben bronzérmes helyezést ért el (csapattársa, Kabos Endre állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára). A sikerszéria itt a sporton kívül álló okok miatt megszakadt, ugyanis 12 évet kellett várni a következő olimpiai játékokig. Pedig a kardcsapat, köztük Gerevich is virágkorát élte.

A háború után tovább tarolt az olimpiákon 1912 óta veretlen kardcsapat. 1948-ban Londonban Gerevich Aladár megszerezte első egyéni olimpiai bajnoki címét is, ami az 1952-es játékokon nem sikerült. Vigasztalta, hogy a dobogó mindhárom fokára egy-egy honfitársa állhatott fel. Helsinkiben éppen az a Kovács Pál múlta fölül, aki hat darab aranyérmével (ebből ötöt Gerevich csapattársaként nyert) a második legsikeresebb magyar olimpikonunk.

De a finn fővárosban Gerevich nem csak kardozott: a tőrcsapat tagjaként is dobogóra állhatott. Tőr- és párbajtőr-karrierjét szintén az 1930-as évektől tarkították magyar-, világ- és Európa-bajnokságokon szerzett érmek. Gerevich a Melbourne-be induló kardcsapat tagjaként hatodik olimpiai aranyát vihette haza. Ekkor érte be a vívás örökranglistáján Nedo Nadit, aki korának valóban egyik legjobbja volt, de hat aranyérméből ötöt az 1920-as antwerpeni olimpián nyert, ahonnan a magyar csapat ki volt tiltva.

A közismert anekdota szerint amikor Gerevich 50 évesen a hatodik olimpiájára készült (ne feledjük: közben két olümpiász is játékok nélkül telt el), a fiatalabb vívók kételyüknek adtak hangot, miszerint Magyarországot már nem biztos, hogy sikerrel tudná képviselni egy ilyen „idős” sportoló. Gerevich erre pástra hívta bírálóit és mindnyájukat legyőzve bizonyította be, hogy még mindig a legjobb hat kardozó között van Magyarországon. 1960-ban, Rómában így hetedik alkalommal szólt érte a Himnusz az olimpián, a világ legsikeresebb vívójaként fejezte be pályafutását a kardozó fenomén. Bár már többen szereztek hat aranyérmet a sportágban, azóta is Gerevich a valaha volt legsikeresebb vívó.

1. A Dunában tanult meg úszni
2. Hajós második olimpiája
3. A világ legjobb vívója
4. Gránáttól felemáskorlátig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• A kora középkor embere sokkal egészségesebb volt a leszármazottainál